HŰSÍTŐ VAKÁCIÓ ÉSZAKON – STOCKHOLM ÉS A VIDÉKI SVÉDORSZÁG FELFEDEZÉSE

Svédországban enyhe a nyár és júliusban is friss a levegő. Amikor júliusban Közép-Európában harminc fok fölé megy a hőmérséklet és áll a levegő, Stockholmban még mindig kellemes 20–25 Celsius fokos nappali hőmérséklet mellett lehet várost nézni. Erre jön sós tengeri szél, a víz közelségével együtt járó hűvösebb északi klíma még élvezetesebbé teszi az aktív városi felfedezést. Ez a város azoknak való, akik nem bírják a kánikulát, de igénylik a városi környezetet és a gazdag kultúrát, amit Stockholm pluszban az ehhez, az a vízparti hangulat és skandináv letisztultság. A város nem harsány, hanem kifinomult és élhető, ettől különleges.

A Stockholmi Királyi Palota (Kungliga Slottet) egyik díszterme a Konzíliumterem (Konseljsalen), ahol a svéd királyi család hivatalos állami eseményeket, tanácskozásokat és fogadásokat tart. Ez az a helység, ahol a svéd király – jelenleg XVI. Károly Gusztáv – meghallgatja a miniszterelnök vagy más miniszter beszámolóját az ország helyzetéről. A svéd uralkodó az állam egységét és folytonosságát képviseli,
de nem irányítja az országot.

Víz, szigetek és természet a városban

Stockholm szó szerint a vízből nő ki – 14 szigetre épült, a szigeteket pedig több mint 50 híd köti össze. A városban és közvetlen környezetében is úszhatunk a Balti-tengerben, de a Stockholmi szigetvilág (Skärgården) hajóval is felfedezhető, akár egy egynapos kirándulás részeként. A hajózás a mindennapi élet és kultúra szerves része, a nyári hónapokban sokan járnak hétvégézni a kisebb szigetekre. A legtöbb háztartás rendelkezik kis motorcsónakkal, vitorlással vagy evezős csónakkal. Amikor rákérdeztem egy helyi családnál, hogy Svédországban midenkinek van – e hajója, azt a választ kaptam, hogy „hajózni ugyan mindenki hajózik, de nem mindenki hajótulajdonos, nálunk a hajó nem státuszszimbólum, hanem életforma.” A bérhajók, kompok és vízibuszok ugyanúgy a hétköznapi közlekedéshez tartoznak mint a bicikli. Stockholm tömegközlekedésének része a vízi közlekedés, de léteznek bérhajó-applikációk is, ami körülbelül olyan, mint az Uber, így nem kell saját tulajdonnal rendelkezni, hogy akár mindennap hajóra szálljon az ember Stockholmban. A város tele van kikötőkkel, stégekkel, szinte minden öbölben sorakoznak hajók. A nyári szezonban a hajóforgalom akkora, mint máshol az autóforgalom. A „sommarstuga” (magyarra nyári háznak lehetne fordítani) kultúra része a vízen járás is, hozzátartozik a svéd szabadságérzethez.

A hajózás a Stockholmi szigetvilágban (Skärgården) életre szóló élmény. Én az Ezersziget túrán jártam, ami egy teljes napot megtöltött emlékezetes történetekkel. Egyes túrák kikötnek kis szigeteken, például Vaxholmon, Grindán vagy Fjäderholmarnán, ilyenkor van idő sétálni, ebédelni, múzeumot látogatni, de nekem még úsznom is sikerült egy ilyen megállónál, mivel nem vittem magammal fürdőgatyát, vennem kellett egyet, ahogyan láttam, erre a feledékenységre külön iparág épül egyes megállóknál, ahol különösen hívogató a víz és az embernek eszébe nem jutna, hogy a hűvös északon meg is mártózhat. Pedig nagyon is jól eső és frissítő egy ilyen váratlan csobbanás. A prémium túrák (az 1000sziget ilyen) gyakran tartalmaz ebédet vagy vacsorát, én fantasztikus füstölt lazacot és heringet kóstoltam ott. A hajótúrán irodalmi és művészi emlékhelyeket is láthatunk, olyan házakat, amiket svéd írók, festők vagy zeneszerzők használtak.

Mennyi az esélye annak hogy egy 11 órás hajóúton, egy svédekkel tömött hajón melléd ül egy magyar lány, aki skandinavisztika szakon végzett és nagyokat nevetve végigdumáljátok az egész utat? Orsi orvosoknak tanít svédet és szerintem nincs olyan, amit ne tudna a helyi kultúráról. Köszi a svéd kultúra gyorstalpalót is Orsi, legközelebb a vad rénszarvasok közé is bemerészkedünk! A tanulság pedig, hogy mindig, minden körülmények között szólítsd meg a melletted ülőt. Még Svédországban is, hiszen sosem tudhatod, hogy hová vezet majd az az ajtó, ami ilyenkor nyílik.

MÚZEUMOK, LÁTNIVALÓK EGY STOCKHOLMI HOSSZÚ HÉTVÉGÉHEZ

Stockholmban kiváló múzeumi kínálat várja az utazót, a világviszonylatban is kiemelkedő szabadtériektől a kortárs művészeti gyűjteményekig. Nekem ez az öt volt a kedvencem, a Skansen abszolút az első helyen áll, az Abba múzeum ugyan tömegturistás élmény, de mondott (a zeneszerzés természetközeli körülményeiről) és mutatott (lehet például silent discoban táncolni a kedvenc Abba számodra ) olyat, ami miatt mégis ajánlom.

Skansen – szabadtéri néprajzi múzeum és állatkert

Ez a világ első szabadtéri múzeuma, 1891-ben nyílt. Évszázadokkal ezelőtti svéd falusi és városi házakat láthatunk, de megidézik a régi mesterségeke is. A népviseletbe öltözött személyzet először meglepett, de amikor beszédbe elegyedtem velük, majd nyitottak voltak a fotózásra, akkor már kifejezetten kerestem őket az enteriőrökben. Volt olyan helyszín, ahol énekelni és táncolni kezdtek.

Ami szerintem nagyon nagy élmény lehet egy családi kirándulás során, hogy a Skansen külön részlegben bemutatja a teljes skandináv faunát, jávor és rénszarvast is lehet közvetlen közelről is látni. Legalább fél napot érdemes szánni rá.

Stockholmban a Skansenben, azon belül pedig a Wild Man nevű helyen kóstoltam rénszarvasos street food-ot. Egy puha, pita szerű lapkenyeret meg burgonyapürével és rénszarvasból készült raguval. Anya és lánya együtt kínálta nekem ezt a laktató finomságot.

PetersPlanet olvasókkal váratlanul találkozni a világ minden táján nagy öröm, Stockholmban, a Skansenben szólított meg egy kedves olvasóm, aki éppen „anya – lánya túrázott” Svédországban.

ABBA The Museum

Ez egy interaktív popkultúra-múzeum, ami szerintem nem csak ABBA-rajongóknak szól (én sem vagyok az). A kiállítás interaktív és tele játékos elemekkel. Összeségében elég szórakoztató az egész. Elővételes jeggyel gyorsabb a belépés, különösen hétvégén, de szinte mindig hatalmas a sor.

Nationalmuseum (Nemzeti Múzeum)

Klasszikus képzőművészetet szeretők kezdjenek itt. Svédország legjelentősebb művészeti gyűjteménye található itt, különösen az 1600–1900 közötti európai mesterekben gazdag a tárlat. Rembrandt, Rubens, Goya, Renoir, Degas képei mellet svéd festők műveit és iparművészeti kincseket is láthatunk.

Moderna Museet (Modern Művészetek Múzeuma)

Kiválóan kurált modern és kortárs művészet, amikor én jártam arra, érthető, befogadható és bár rendkívül provokatív, mégis nagyon szerethető volt az időszaki, szezonális tárlat. Picasso, Dalí, Duchamp, Matisse képeit láthatjuk az állandó kiállításon, emellett hangsúlyos a skandináv kortárs szcéna is. A múzeum gyűjteménye kiterjed a videóművészetre, fotóra, installációkra is.

Thielska Galleriet

Kevesen ismerik, de ez Stockholm egyik rejtett kincse: a festői Djurgården déli részén fekvő villa a 19. század végi–20. század eleji skandináv művészet elitjét vonultatja fel, Edvard Munchtól Anders Zornig. Ha csendesebb, meditatív művészeti élményt keresel, ez lesz a tökéletes hely.

A város különösen vonzó azoknak, akik nem bírják a kánikulát, de igénylik az inspiráló városi környezetet, gazdag kultúrát, vízparti hangulatot és skandináv letisztultságot. Stockholm nem harsány, hanem kifinomultan élhető – és pont ettől különleges.

Svédországi utam legemlékezetesebb találkozását és beszélgetését a számi gyökerekkel bíró Ann-Helén Laestadiusnak köszönhetem. Ann-Helén író és újságíró, magyarul is megjelent Lopás című regénye hozta meg számára a nemzetközi elismerést. A számikról azt érdemes tudni (a lapp elnevezés ma már pejoratív, ezért Svédországban nem használják) hogy Észak-Európa őslakos népe. A számik Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszország északi részén élnek. A számi kultúra és nyelv ma már Európa különleges, értékes örökségének számít, de nem mindig tekintették annak még Svédországban sem. A számik hagyományosan rénszarvastenyésztéssel, halászattal és vadászattal foglalkoztak, ma már inkább városokban élnek és éppen olyan szakmákat tanulnak, mint bárki más, de a rénszarvastenyésztés továbbra is fontos része maradt az identitásuknak és kultúrájuknak. Ann-Helén regénye is napjainkban játszódik, főhőse egy fiatal számi lány, aki szemtanúja lesz, ahogy egy férfi brutálisan bántalmaz egy rénszarvast. **A könyv a rénszarvastartással kapcsolatos helyi konfliktusok mellett a számik elleni diszkriminációról is mesél,** tabuk nélkül mutatja be a számik és a többségi társadalom közötti feszültségeket. A könyv alapján készült filmadaptációt a Netflix is bemutatta Stolen, vagyis Lopás címmel, aminek köszönhetően a világ számos országában magukra ismertek a saját identitásukat kereső népcsoportok, akik a főszereplő lány történetében a saját sorsukat fedezték fel. Női történetek Svédországból című írásom az Elle magazin számára készült. Elsőre nagyon másnak tűnik a filmfesztivált alapító műfordító, a számi írónő vagy a múlt században élt arisztokrata származású nő története, valami mégis nagyon hasonló bennük. Valójában mindegyikük életének az üzenete ugyanaz: prioritás az egymásra figyelés, a közösség és az identitás megtalálása, a természet őszinte tisztelete, és a tenni akarás, ami mindenkit jobb emberré formál. Ezen a linken olvasható: https://elle.hu/elle-lab/body-language/elle-lab-body-language-svedorszag-noi-tortenetek

A Stockholmot bemutató összeállítás a Svéd Királyság Magyarországi Nagykövetségének szakmai segítségével és támogatásával készült, az Ann-Helén Laestadius számíi írónővel való találkozás megszervezéséért pedig külön köszönet az Európa Könyvkiadónak.