Idén nyáron öt éves a PetersPlanet. Jó visszagondolni az elmúlt évek élményeire és jó visszanézni a független, szabad alkotó élet termékenységét bizonyító projektjeire is, látni, hogyan épült, mennyi küzdelemmel és szeretettel készült az oldal, aminek az olvasói, követői lettetek. A PetersPlanet születésnapjára jelent meg az első regényem, a Dharma, ami éppen az oldal elindulásának öt évvel ezelőtti napján került a hazai bestsellerlisták élére, nektek is köszönhetően. Az ötödik születésnapra tervezett túraTanzániába, a Kilimándzsáró csúcsára vezet majd. Holnap hajnalban indulok neki az útnak, rendkívül boldogan, hogy a vírushelyzet annyi korábban lemondott és törölt utazás után lehetővé teszi, hogy újabb álom valósulhasson meg. Az idei első utam Ausztriába vezetett, ami egy gondosan előkészített akklimatizációs túra volt közvetlenül a közelgő afrikai hegycsúcs meghódítása előtt. Túraszakértők, mint Belényi Dani az @Útikalauz modern nomádoknak bloggere és a magashegyi túrázásról ismert @Female Yeti is azt javasolta, hogy a Kilimándzsáró meghódítása előtt érdemes egy pár napot 2500 és 3000 méteres magasságban létezni, mi több, egy – két éjszakát is eltölteni a magasban, ami előre segít majd a testet ötezerötszáz méter felett. Túratársammal, Eszterrel a Meru megmászásával is kacérkodtunk Tanzániában, ami kiváló akklimatizációs tréning lehet, de magashegyi túrázók erre a célra Tenerifét vagy Ausztriát is javasolják. Mivel az elmúlt években Ausztria mindig emlékezetes élményekkel ajándékozott meg mindkettőnket, úgy döntöttünk, hogy az alapozó- akklimatizásciós felkészülést a szomszédban, Ausztriában tartjuk. Három napot és három éjszakát töltöttünk a szomszédos országban, Remélem, ebből az élményanyagból ti is tudtok inspirációt meríteni egy pár napos felfrissüléshez vagy a méltán népszerű Panorama Road felfedezéséhez.
Havasi iszalag (Clematis alpina), szerintem nincs ennél elegánsabb növény az Alpokban ezen a nyáron
A Havasi gyopárról elnevezett hütte, ahol két éjszakát töltöttünk 2671 méteres magasságban, leírhatatlan a csend mélysége, ami körülöleli az embert a hegyek között. https://www.edelweissspitze.at/
Túratársam Ausztriában és később Afrikában Eszter, aki meglátogatott a karanténidőszakban a Hamvas házban Szentendre környékén, azóta tervezzük a Kilimandzsáró mászást. Bemutattam itt az oldalon akkor, de jó szívvel ajánlom enteriőrtervező tanfolyamait is, Instán itt találjátok @gridenterior
Alpesi szellőrózsa (Pulsatilla alpina). Júliusban még a későn jött tavaszt élvezhettük a Panorama Road felfedezése közben, de a térség bármelyik évszakban különleges élményt nyújt. Ajánlom a Facebookon a @grossglocknerstrasse és a @bruck.fusch oldalakat a beszámoló mellé
Az utazáshoz a vonatot választottuk, több okból is. Azon túl, hogy környezettudatos, gyors és kényelmes, nekem az is fontos szempont, hogy utazás közben írni és olvasni is lehet. A vonat hét negvenkor indult a Keleti pályaudvarról, Salzburgben kellett átszállnunk a célállomáshoz, Bruck Fusch-hoz. At átszálláshoz mindössze negyedóránk volt, és mivel a vonatok Ausztriában pontosak, megbízhatóak, ez bőven elég is. Meglepett viszont, hogy a vasútállomás alagsorában lévő népszerű pékségben nem lehet kártyával fizetni. Érdemes eurót is magunkkal vinni, hogy ne csússzunk le az egyébként kiváló minőségű kávéról, ami pont belefér ebbe a negyedórába. Az Austria Info oldalról gyűjtöttem be a friss információkat a beutazással kapcsolatban, erről az oldalról nyomtattam ki azt az angol nyelvű dokumentumot, (van német nyelvű lehetőség is) amit lepecsételtettem a háziorvosommal, és amin arról nyilatkozom, hogy pontosan milyen oltásokat kaptam (Pfizer) és melyik napon. Túratársam keleti vakcinát kapott, ezért ő friss PCR teszttel készült, de bármilyen hihetetlenül is hangzik, sem a határnál, sem a vonaton, sem étteremben vagy szállodában nem kértek tőlünk igazolást vagy oltást igazoló dokumentumot, legtöbbször elég volt az is, hogy szóban nyilatkoztunk róla. Javaslatom, hogy friss információkért az Austria Info-t érdemes böngészni. Kint tartózkodásunk alatt többször hallottunk arról, hogy az osztrák hatóságok szúrópróbaszerűen ellenőriznek, tehát friss információkkal és dokumentumokkal is érdemes készülni az osztrák útra. A felfrissülés abszolút megér ennyit szerintem.
Ez a fogadó pár lépésre található a vasútállomástól, autentikus és igazán különleges hangulata van, a tradicionális és természetközeli élet antik kellékeivel találkozhatunk a közös terekben. Mi süteményezni ugrottunk be, de olyan kedves volt a tulajdonos, Sandra, hogy kedvem lett megnézni a fogadót is. Én biztos, hogy ki fogom próbálni a következő utamon. http://www.gasthofpost-bruck.at
Ezt a fantasztikus málnás – szedres roládot a Gasthof Postban választottuk a körtés gesztenyés torta mellé, utóbbi is nagyon finom, de vizuálisan nem volt annyira izgalmas, hogy fotó is készüljön róla.
Nem meglepő, hogy Ausztriában számtalan helyen magyar személyzettel találkozhatunk, Márk Egerben nőtt föl, köszönöm, hogy megosztotta velem a történetét. Vele találkozhattok a Hotel-Gasthof Lampenhäusl családi panzió teraszán. Cím: Zeller Fusch 15, 5672 Zeller-Fusch, Austria Telefon: +43 6546 2150
A Panorama Road felfedezése során azt tapasztaltuk, hogy akár egy órán belül mind a négy évszak előfordul, így cseppet sem érdemes szomorkodni, ha éppen beborul vagy havazik, mert bármelyik pillanatban előbukkanhat a nap.
Fakeretben a tiszta időben látható panoráma, mögötte pedig egy éppen leereszkedett felhő, ilyen is előfordul a Panorama Road a helyiek által csak „boszorkánykonyhaként” emlegetett részén
Ez a kép az előzőhöz képest ha fél óra különbséggel készült, már a boszorkánykonyha fölött.
A legnagyobb élményt a gleccsertúra adta a három napos kintlétben, mindenkinek ajánlom, ha a térségbe látogat, hogy fedezzze fel a valamikori gleccser maradványait. Évszámokkal jelölt táblák jelzik, hogy hol volt valamikor a jég határa, egyes tudósok szerint 2050-re akár teljesen el is tűnhet, más tudósok szerint viszont valószínűbb, hogy megmarad. Ami biztos, hogy a földtörténeti korok során többször emelkedett és süllyedt a gleccser jégszintje.
Trekking girls. Heike és Eszter túra közben. Igazán szerencsések vagyunk, hogy egy olyan, hegyeket szenvedélyesen szerető emberrel ismerhettük meg a Panorama Road titkait, mint Heike. 3000 méter alatt botanikai tanösvény túrákat is tart, csak szólok. Szeretettel ajánlom őt a figyelmetekbe. Angol és német nyelven is tart túrákat, íme az oldala https://bergebewegen.com/
Herbertet Heike mutatta be nekünk azzal, hogy a térség legjobb smarniját készíti, amiről meg is győződhettünk. Herbert 30 éve él a hegyek között, azóta foglalkozik mormota mentéssel. A mellkasán látható mormotakölyök mindössze két hónapos. Mormota mentésre pedig azért van szükség, mert a mormota mama a gyengébb, nem életrevaló utódait spártai módon magára illetve a természetre hagyja. Herbert és smarnija ezen a nyáron még elérhető az éttermében: Gasthauf Fuscher Lacke (2262 méteres magasságban) Familie Haslinger, A- 5672 Fusch an der Glocknerstrasse https://bergebewegen.com/
Mindig friss információkat itt találtok az Ausztriába való beutazással kapcsolatban https://www.austria.info/hu
Ezek az apró kis faházak is kibérelhetőek a hegyek között https://www.edelweissspitze.at/
A KINT TÖLTÖTT HÁROM NAP KEDVENCEI
Túravezetőnk, Heike tanácsára látogattunk el a Familie Suntinger fogadójába, ahol kiadó szobák is vannak. A konyha autentikus osztrák. Jó jelnek vettük, hogy nincs angol nyelvű étlap, mert nem a turistákra, hanem a helyiekre építenek, a bécsi szelet itt is alap, de ha valami igazán különlegesre vágytok, akkor az olasz konyha hatásait magán viselő fűszeres túróval töltött derelyeféleséget ajánljuk, imádtuk és szívesen ennénk még, Így szerepel az étlapon: KROPFN, nagyon finom, de nem fotogén. Itt találjátok a helyet és az információkat a szobákról www.gasthaus-schoeneck.at
Szerintem az egyik legszebb szukkulens a világon. A kövirózsa így néz ki, amikor virágzik. Ha pedig magától megjelenik egy háztetőn, abba a házba nem csap bele a villám. Ausztriában és Magyarországon is él ez a hiedelem.
Méhlegelő az Alpokban. Azok az osztrák gazdák, akik nem kaszálják le a virágzó mezőket a földjeiken, juttatást kapnak az államtól azért, mert vigyáznak a méhekre. Professzionális hozzáállás. Ezen a képen alpesi orchideákat láthattok a méhlegelőn.
Naplemente az Edelweiss Hütte ablakában.
