Bécs nagy ajándék. Közel van hozzánk és annyi minden történik benne egy olyan díszletben, amiért mások a világ másik feléről utaznak ide, hogy igazán szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy nekünk csak át kell ugranunk a szomszédba az élményért.
Nem volt mindig ilyen egyszerű, ezért amikor csak tehetem, élek a lehetőséggel. Bécs nekem például elérhetetlen álom volt a nyolcvanas években. A rendszerváltás előtt és a Tiszántúlon az egyik leggyakrabban végigjátszott álmom az volt, hogy Bécsen keresztül fedezem fel a nyugatot. Elmegyek a bécsi operába és annyi Sacher tortát tömök magamba, amennyi belém fér. A rendszerváltás után apám el is határozta, hogy megmutatja nekünk, a családjának Ausztriát, vagyis elmegyünk együtt Bécsbe és megnézzük, amit csak lehet.
El is indultunk, de Bécsig végül nem jutottunk el, mert az első határhoz közeli kisvárosban mindannyian elköltöttük azt a pár schillinget, amit apám nyomott a markunkba, hogy arra költjük, amire csak szeretnénk. Anyámmal és a bátyámmal együtt úgy éreztük, hogy mienk a világ. A U2 Achtung baby című bakelitlemezével és Madonna Justify my love című kislemezével tértem haza. Egyetemista koromban jutottam el először a császárvárosba. Szerettem azt, hogy csokoládé és a lószag keveredik a levegőben, és azt is, hogy olyan lemezeket vásárolhatok, amiből még nincs Magyarországon. Aztán egyre többször mentem, volt, hogy hajóval végig a Dunán, mert azt akartam, hogy másképpen is megérkezzek, mint korábban és ezáltal megújuljon az élmény. Később, a nagy koncertek után a kinti barátaimnál aludtam, aztán már divatlap szerkesztőként tudósítottam a Vienna Fashion Week-ről és minden bécsi utam után azt éreztem, hogy sokkal gazdagabb vagyok a kinti élményanyagtól. Már attól jókedvű lettem, hogy mindenki mosolyog.
Bécs hajszálpontosan annyira van Budapesttől, mint a szülővárosom, Berettyóújfalu. 220 km. Bécsbe három órán belül megérkezem, Berettyóújfaluba a legtöbbször csak püspökladányi átszállással lehet. Talán éppen azért mert pontosan annyi kilométerbe kerül, ha hazamegyek, mintha Bécsbe utazom, érzem azt, hogy Budapestről milyen más világokba érkezem attól függően ha keletre vagy nyugatra indulok el. Az egyik legnagyobb Bécs élményem egy pár évvel ezelőtt az Eurovíziós Dalfesztivál tudósító résztvevőjeként ért. Akkor éreztem meg igazán, pár évvel ezelőtt, hogy az a classy Bécs, amire annyira vágytam, komoly cool faktorral bővült és akkor értettem meg azt is, hogy miért választják Bécset rendszeresen a világ egyik legélhetőbb városának.
Öt napot töltöttem a városban, és azt határoztam el, hogy a kedvenc utazási stílusomat, a bármikor bármi megtörténhet áramlás élményt kombinálom precíz előre tervezés részletekkel hogy meglássam, mi sül ki belőle, elhatároztam, hogy minden stílusban megmártózom, lesz benne couchsurfing, classy és cool, azt akartam hogy legyen benne minden hangból, hogy a végén harmonikus legyen a kicsengés, amikor hazaérek Budapestre.
Az egyik legnagyobb felfedezésem idén a Grinzing volt, még soha nem kerültem el a városnak erre a részére. Szerintem ez a bécsieknek legalább akkora kincs, mint nekünk a Margitsziget. Tömegközlekedéssel könnyen elérhető és az ember egy másik dimenzióban érzi magát. (Én a Hotel Bristolból indultam el az Opera elől a D villamossal) Egy fröccsre ugrottam be csak abba a házba, ahol Beethoven egy nyarat töltött, amikor megkérdezték, hogy lenne – e kedvem meghallgatni a világ egyik legnagyobb reménységének tartott orosz zongoraművészének Beethowen koncertjét, ugyanis öt perc múlva kezdődik és ingyenes. Jó helyen voltam a jó időben. Bécs teli van ilyen típusú meglepetésekkel.
Vécsei Juli képzőművész barátom is megmutatta az ő titkos helyeit, többek között azt a magasan fekvő erdős-tisztásos részt, ahol váratlanul egy piknikre is meghívást kaptunk. Egy kurd család invitált az asztalához, hogy teával, kuszkusszal, frissen grillezett zöldségekkel és egyéb specialitásokkal halmozzon el minket a nyitottságunkért és a kíváncsiságunkért cserébe. A könnyű ebéd után a naplementét már egy borospince kerti székei és hófehér napernyői alatt töltöttük és a szabad alkotásról beszélgettünk.
Másnap a még Budapesten megismert Katrin barátom hívott meg egy La Prairie kezelésre a Hotel Sacher-be majd a Sacher vörös termébe egy pezsgős ebédre. Annyira otthon éreztem magam a Hotel Sacherben, mintha ott nőttem volna föl, de a Sacher torta élményt egy másik napra tartogattam. Szeretek újra és újra visszamenni azokra a helyekre, ahol otthonosság és inspiráció vesz körül. Egész Bécs megállás nélkül ilyen volt most nekem. Teljesült a gyerekkori álmom, és eljutottam a bécsi operába, ahol éppen Placido Domingo játszott a Don Carlosban.
Szeretek újra és újra visszamenni azokra a helyekre, ahol otthonosság és inspiráció vesz körül. Egész Bécs megállás nélkül ilyen volt most nekem. Teljesült a gyerekkori álmom, és eljutottam a bécsi operába, ahol éppen Placido Domingo játszott a Don Carlosban.
Az utolsó pillanatban egy Bécsben élő barátunktól kapott jegyekkel a kezünkben ott álltunk az Operában Mariann barátommal, jutott eszembe az, hogy nem is tudnám méltóbb módon megünnepelni a PetersPlanet.travel első születésnapját, mint egy gyerekkori álom valóra váltásával. Az operajegyek éppen arra a napra szóltak, amikor egy évvel ezelőtt Waiting for Obama címmel megnyílt az első kiállításom a Brody Studiosban és ezzel elindult az az utazási magazin, amiben most éppen a bécsi beszámolót olvasod. Igyekeztem minden pillanatot mélyen megélni és ezen túl meg is örökíteni. Legszívesebben az utcákat, az utca emberét fotózom, vagy ha sikerült megismerkednünk, akkor portrét is készítek. Bécsben izgalmas kontrasztokat fedeztem fel az utcán napról napra, tényleg egy nagy ajándék ez az egész város. Mutatom, sőt, bemutatom sorban a kedvenc helyeimet és képeimet.
HOTEL BRISTOL, Kärntner Ring 1
www.bristolvienna.com
Olyan fantasztikus helyeket fedeztem fel, amiről korábban nem gondoltam, hogy Bécsben is megtalálom vagy eljutok oda. Bécsben igazán érezni akartam hogy egy császárvárosban vagyok. A megérkezésem második napján sikerült eljutnom a Bécsi Operába. Ahová mint tudjuk, hónapokkal előre nem lehet jegyet kapni (különösen, ha Placido Domingo lép föl) viszont bárkinek meg lehet nézni élőben, kivetítőkön. Ahhoz, hogy jó helye legyen az embernek, érdemes korábban érkezni, van olyan szerencsésnek lenni, hogy a Hotel Bristolban az embernek a kivetítőre néz a terasza. Nekem nem oda nézett, de a Hotel Bristol az egyik legbécsibb élmény, ami csak történhetett velem. Egészen megmozgatja az ember gondolatait, ha megtudja, hogy Franz Joseph éppúgy az egykori vendégek közé tartozott, mint Anglia királya, vagy a híres hegedűművész, Yehudi Menuhin. Egy Bécsben élő barátom mesélt arról korábban, mennyire izgalmas és fülledt hangulata van a bárnak, ahová néha beugrik az opera után a Bristolba. Csak megerősíteni tudom, de inkább meg is mutatom. Először a Bristol lakosztályt, azután pedig a lenti bárt.
PHIL, Gumpendorfer Str. 10
Classy után cool, az egyik kedvenc kávézóm lett a Phil cafe, ahol a bécsi hipszterek és egyetemisták olvasgatnak, lemezek között válogatnak. A legjobb mégis az, hogyha tetszik valamelyik bútordarab, akkor az megvehető és hazavihető. Szerintem az egyik legmenőbb, legbújósabb hely Bécs városában a Phil.
CAFE SPERL, Gumpendorfer Str. 11
A Phil Cafeval szemben van a Cafe Sperl, ami az egyik kedvenc helyem classy kávézóm Bécsben, mindig olyan újságolvasós jókedvű béke van itt csokoládészaggal a levegőben.
BURGGASSE 24
Cool vintage butik a Burggasse 24 (nagyon okosan az üzlet neve neve a címe) kitalálói végigbuliztak egy évet Párizsban, majd szerintük véletlenül megszületett az a butik, ahová Budapestről is sokan járnak vásárolni vagy inspirálódni.
BÉCSI SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (KUNSTHISTORISCHES MUSEUM VIENNA) Maria-Theresien-Platz
Nyáron csak akkor megyek múzeumba, ha esik az eső, de amikor megláttam ezt a napozóágyat, azonnal kedvem támadt bemenni és elveszni a termekben. A következő bécsi utamon ezzel kezdek.
ALTSTADT VIENNA, Kirchengasse 41
www.altstadt.at
A művészeti érzékenység, az eredetiség és a vendéglátás magas fokának keveréke az Altstadt Vienna. Mint megtudtam, a tulajdonosa és kitalálója, Otto 25 évnyi vállalati munka után döntött úgy, hogy akkor innentől kezdve minden napja boldog lesz, mert azzal foglalkozik, amit a legjobban szeret, művészettel és vendéglátással. Mint kiderült, minden barátom járt már itt emlékezetes randevúkon, az egyik közeli barátom (aki kitalálta a PetersPlanet nevet nekem) így emlegette, „az Altstadt volt a mi kis titkos luxusfészkünk Bécsben.” Most már pontosan tudom, hogy miért.
A KELTA FAÖSVÉNY GRINZINGBEN egészen különleges élményt nyújt azoknak, akik rajtam kívül még érzékenyek a természet energiáira. Állítólag itt boszorkányszombatokat is tartottak valamikor, én csak jógáztam egyet a kör közepén és felfrissülve, energiával töltve mentem tovább. Akit érdekel a kelta fahoroszkóp, az megtalálja a saját fáját is a körben. Én kőris vagyok, mint megtudtam impulzív személyiség és nagy utazó.
HOTEL SACHER, Philharmoniker Str. 4
A Sacher alap. Szinte minden nap megfordultam benne a bécsi nyári kiruccanásom alatt, és valamiért különösen otthon érzem magam ebben a miliőben. Ezeket mutatnám meg, ha valakit én vihetnék körbe Bécs máig családi tulajdonú klasszikusában. A Sacher torta mellett a vörös és a kék szalon is kötelező.
KUTCHKERMARKET
A 41-es villamos Kutchkergasse megállójánál kell leszállni hozzá. Ha már sokszor megvolt a Nashmarkt,
akkor ajánlom ezt a sok meglepetéssel és frissességgel teli bécsi piacot, én egy szombaton voltam,
biotermékek, virágok és helyiek nagy mennyiségben.
GRAETZHOTEL MEIDLINGER MARKT
A Grätzel Hotel Meidlinger Markt volt az egyik legeredetibb hely, amit felfedeztem Bécsben (www.graetzlhotel.com), egy külvárosi piac mindennapjainak lehet a részese az ember, ha itt él. Recepció nincs, a kulcsot automata dobja ki, ha megkaptuk a kódot. Az ablak abban az utcai lakosztályban, amiben laktam a piacra nyílik. Reggel néma csendben fiákerkopogásra ébredtem és azt álmodtam, újra az 1700-as évek Bécs városában vagyok. Ebben a negyedben valódi arcok vesznek körül minket minden nációból, hipszterek és kereskedők lesnek be szinte az ablakon, ha az embert az a szerencse éri, hogy a földszinti utcai lakosztályt kapja meg. Ha valaki érzékeny a valóságra, akkor ezt az élményt kifejezetten ajánlom. A földszinti ablakot kitárva kezdtem fotózni a piacot és az ablak alatt megjelenteket, míg egyszer csak a képen látható két hölgyemény elkérte a gépet és lefotózott minket az ablakból, az éppen hozzám megérkezett dizájner barátommal, Richard Rikovval az ablakban.
PALMENHAUS, Burggarten 1, 1010, Vienna,
www.palmenhaus.at
Mindig itt kezdek és ide jövök elköszönni Bécstől. Jó minőségű ételek és borok és mindig magával ragadó classy botanikus kert hangulat. Az Operától pár percnyi sétára található Palmenhaus mellett van egy lepkeház és egy gyönyörű park is tóval és sétautakkal, ami hozzátartozik a vissza az édenkertbe élményhez.Ottjártamkor éppen sikerült elcsípnem egy totális szabadságról szóló performance-ot, ami még inkább ráerősített arra, hogy Bécsben az ember tényleg paradicsomi állapotokat talál, de csak akkor, ha nem keresi, hanem hagyja, hogy szembe jöjjön.
SÉTA GRINZINGBEN
Szerintem Grinzing a szerelmeseké, ottjártamkor csak összebújós párokat vagy együtt megöregedett szerelmeseket láttam sétálgatni. Persze egy nap anyagából nem mernék következtetéseket levonni, de a levegőben volt valami, ami belőlem is azt hozta elő, hogy itt most is, és később is, évtizedek múlva is szívesen fognám szorosabban annak a kezét, akit szeretek.
