HÁTIZSÁKKAL IRÁNBAN
Egy hátizsákkal és egy Canontól kölcsönkapott kamerával indultam el Grúziából Iránba ezen a nyáron. Nyugatról Keletre. Egy olyan országban éltem a helyiek mindennapjait, ahol teljesen természetes, hogy egy férfi beszél az érzelmeiről és a fájdalmairól, teljesen természetes, hogy érzékeny a szépre és például a költészetre. Büszke arra, hogy van hite, vagy arra, hogy milyen mélyen és őszintén képes szeretni.
Ali in a nomad tent close to Shiraz
Iránban egy egészen más világban találtam magam, mint amiben eddig éltem, miközben azt is éreztem, hogy mi magyarok, nem is tudjuk, valójában mennyire közel vagyunk a kelethez és milyen messzire a nyugattól. Az Iránban élő emberek nyitottságát, természetességét és őszinteségét tapasztalva szinte szégyelltem magam azok miatt az előítéletek miatt, amikkel az elindulásom előtt viaskodtam.
Found the most beautiful Persian smile in Esfahan
A perzsa portréimmal és egy élménybeszámolós sorozattal egy olyan világot szeretnék megmutatni, ahol a nyugati kultúrából, egyedül és férfiként érkezve komfortosan és biztonságban éreztem magam.
Hétköznapi (vagyis sokkal inkább világraszóló) emberek portréival, történeteivel szeretném megmutatni, hogy a világ egyik legősibb kultúrája, a perzsa, milyen fantasztikus lehetőséget nyújt ahhoz, hogy szembenézzünk azzal, hogy milyen előítéleteink vannak egy olyan kultúráról vagy országról, amiről ugyan hallottunk már valamit, de valójában nem tapasztaltuk meg, hogy milyen is valójában.
Remélem, sikerül közelebb hozni, vagy megérteni azt a szépséget és finomságot, amivel én találkoztam Iránban azokon az embereken keresztül, akik megnyitották és megmutatták nekem és a kamerának a világukat.
Persian twins after their praying in Tehran
I went to Iran this summer. I had only my backpack with me and my Canon camera in my hands. From the West to the East,
I was living the Iranian everyday life, and in Iran I experienced that you can talk about your feelings if you are a man, you can cry if you feel like it, you can listen to and tell poetry on the streets, and you can show your deep love, even if you are a man. I found myself in a totally different world in Iran.
I also felt that we Hungarians are much closer to the East than we think, and we are far away from the West – much more than we think. When I felt the love and honesty and the open-mindedness of the Persian people, I felt ashamed because of my earlier preconceptions.
Persian beauty in the Golestan Palace, Tehran
With my Persian portraits and stories I would like to show the world of Persian people where I felt safe and comfortable arriving as a single man from the Western world. I would love to show you the richness and the purity of the ancient Persian culture through the portraits and stories of the everyday (they are really my heroes, by the way) people. They were all open and brave enough to show their soul and heart. Hope I can bring them and their beautiful souls closer to you.