Hszian (Xi’an) Kína egyik legrégebbi és legfontosabb történelmi városa, több mint 3000 éves. A város számos kínai dinasztia fővárosa és a Selyemút keleti végpontja is volt. Az egyik legfrissebb, néhány hete indult Budapestet Kínával összekötő direktjárat tehát pontosan oda érkezik, ahonnan évezredekkel ezelőtt a Selyemút indult. Akkor, körülbelül 2150 évvel ezelőtt kapcsolódott össze Hszian városa először a Nyugattal. A Selyemút akkor Perzsián keresztül egészen Rómáig vezetett.
nap kezdetének és végének jelzésére használták.
Hszian muszlim negyedében, a Harangtoronnyal a háttérben készítettem portrét a fent látható kínai lányról, amikor valaki hátulról megkopogtatta a vállamat és megkérdezte, lenne -e kedvem neki interjút adni. Kiderült, hogy a Reuters szintű legnagyobb kínai hírügynökség riportere, Serena és a szerkesztője talált rám teljesen véletlenül. Rajtuk keresztül néhány száz millió embernek meséltem kínai kalandjaimról, a Sárkány évéről, a hat Budapestet Kínával összekötő direktjáratról és arról, hogy nemrég megpályáztam egy írói rezidensprogramot Sanghajban 2025-re. Később kiderült, hogy a 15 napos vízummentességről szerettek volna forgatni, az erről szóló PetersPlanet Facebook poszt alatt néhány olvasó megkérdőjelezte a véletlen találkozást. Nos, a véletlen mellett szerepe lehetett annak a hátizsáknak is, ami éppen rajtam volt. Az Osztrák Idegenforgalmi Hivataltól kaptam ajándékba. Kicsi, praktikus, és az van ráírva, hogy ‘Austria, arrive and revive’. Mivel Serena és a 15 napos vízummentességről szeretett volna forgatni, a Bell Tower mellé mentek európai megszólalót keresni. Jelenleg, 2024 júliusában 12 európai országból lehet Kínába utazni 15 napra vízummentesen: Ausztria, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Luxemburg, Írország, Svájc és Németország.
Hszian városfala az egyik legjobb állapotban fennmaradt városfal Kínában, amelyet a Ming-dinasztia idején, a 14. században építettek. Az első meglepő dologgal is a városfalon találkoztam először,
a helyiek a letűnt dinasztiák viseleteit hordják a hétköznapokon az utcákon. Amikor megkérdeztem, hogy miért, az volt a válasz, hogy büszkeség és identitás. Nem mindenhol van ez így Kínában, Sanghajban például egészen mást lát az utazó az utcákon, korábbi kínai élménybeszámolómat a metropoliszból ezen a linken tudod elolvasni: https://petersplanet.travel/ontudat-es-tradicio-sanghaji-meglepetes/
Hszianban lehet megnézni a világ nyolcadik csodájaként emlegetett agyaghadsereget is. A világhírű régészeti leletet, ami tulajdonképpen egy sírhely, 1974-ben és véletlenül fedezték fel kutat ásó földművesek. Az első kínai császár, Csin Si Huang szerette volna magával vinni a hatalmas hadsereget, hogy megvédjék és szolgálják őt a túlvilágon. A hadsereg több mint 8 000 katona, 130 harci szekér és 670 ló élethű szobrából áll, amiről pedig a látogató a saját szemével is meggyőződhet a helyszínen, hogy minden katon egyedi arcvonásokkal bíró személyiség.
És hogy hol lehet a császér sírja? Bármilyen meglepően hangzik, már pontosan tudják a helyét, de nem merik megnyitni. És hogy miért? Leginkább a higanycsapdák miatt. Csin Si Huang gondoskodott a biztonságáról és a nyugalmáról. Az ősi feljegyzések szerint a sírkamra bonyolult csapdákkal és higanytavakkal van körülvéve. A magas higanykoncentráció nyomait a talajminták is megerősítették, így a kínai kutatók folyamatosan mérlegelik a legbiztonságosabb módszereket a sír feltárására. Amiben biztosak lehetünk, hogy komoly régészeti szenzációkat rejt a teljes egészében még feltáratlan sírhely és a higannyal bebiztosított császársír is.
CSÁSZÁRI FÜRDŐHELY, A HUAQING PALOTA
A Huaqing Palota vagy Huaqing Hot Springs több mint 3000 éves és a Tang-dinasztia idején volt a legjelentősebb. A palota maga is a termálforrásairól híres, a forró vizű fürdőt a Tang császárok mellett az udvarhölgyeik és a híres kínai szépség, Yang Guifei is előszeretettel használta. A Tang-dinasztia egyik legjelentősebb költője, Bai Juyi a Palotában játszódó verset is írt. A költemény Yang Guifei és Xuanzong császár tragikus szerelmi történetét meséli el, a császár kedvenc ágyasáról szóló előadást pedig a tószínpadon lehet megnézni. Az előadás annyira népszerű, hogy naponta négyszer is megy. A darabban a szerelmesek haláluk után találkoznak, egy kicsit a mi János Vitézünk jutott eszembe róla.
A Tang-dinasztia (618-907) kora volt az egyik legfényesebb korszak Kína történelmében. Képzeljétek, ebben az időszakban még női császára is volt Kínának, úgy hívták, hogy Wu Zetian és 690 és 705 között uralkodott.
Ezen a képen a korabeli császári ruházatot láthatjátok. Az ő öltözetét hívták úgy, hogy „longpao” vagyis „sárkányruha”, ami mindig sárga színű volt, az uralkodó státuszát és hatalmát jelképezte.
A Huaqing Palota termálforrásainak vize gyógyhatású, 43 Celsius fokos, ezért 20 percnél tovább nem ajánlják hogy benne ázzunk. A források vize természetes ásványi anyagokban gazdag. Maga a császár is olyan kisebb, intim közelséget biztosító medencében volt együtt a szerelmével,
mint ami a képen is látható.
STREET FOOD PARADICSOM A MUSZLIM NEGYEDBEN
A muszlim negyed az egyik legnépszerűbb és legforgalmasabb pontja Hszian városának, köszönhetően az állandóan pezsgő piacnak. Street Food Paradise-ként is emlegetik a városban ezt a negyedet, ahol nem mellesleg Kína legrégebbi mecsete is található. Az egyik legnépszerűbb (és talán leglátványosabb) étel a piacon a szezámmagos tintahalnyárs, de ha valaki a csak itt található csemegéket szeretné megkóstolni, akkor egy gőzölt tésztagombócoshoz érdemes betérni. A muszlim étkezési szabályok szerint itt nem találjuk és éppen ezért ne is kérjük sertésből az ételt. A bárányhúsos, a borjúhúsos és a rákkal töltött gombócokat kóstoltam és jó szívvel ajánlom nektek is, a legtöbb étlap a beülős helyeken fotóval illusztrált. A muszlim negyed egésznapos program, mindent érdemes megkóstolni, ami tetszik. Friss, biztonságos és olcsó. Elegáns-beülős éttermeket is találunk a Harangtorony közelében, de arra érdemes felkészülni, hogy Hszianban nem sok helyen beszélnek angolul és az étlap is kínai. Ilyenkor azt a Kínában több helyen kipróbált módszert ajánlom hogy egyszerűen mutassunk rá arra az ételre valamelyik asztalnál, amelyik tetszik és így rendeljük meg. Csilipaprika darabokkal sütött és piros-húsosakkal készültek nekem eddig mind bejöttek.
SHAANXI GUANZHONG FOLK MUSEUM
A Guanzhong régió népi kultúráját és hagyományait mutatja be ez a fantasztikus szabadtéri skanzen. Azért is ajánlom nagyon a régióba utazóknak, mert még nagyon kevesen vannak itt, így intim közelségbe lehet kerülni minden bemutatott építménnyel. Az alapító, Zhang Yuchang, szenvedélyesen, szinte téglánként gyűjtötte össze a régió hagyományos népi kultúrájának tárgyait és építészeti elemeit, azért is, hogy megőrizze őket az utókornak és azért is, hogy látogatható legyen. Ha a vidéki Kína érdekel, néhány évvel ezelőtti írásomat ajánlom a PetersPlanet blogról. Egy önfenntartó kicsi kínai faluban töltöttem el néhány napot, az ott szerzett élményekből született ez az összeállítás: https://petersplanet.travel/kozel-a-termeszethez-boldog-falvak-kozott-az-autentikus-videki-kina-felfedezese/
A múzeum 2005-ben nyílt meg, ottjártamkor még egy autentikus falusi népszínmű is színpadra került az arra járó iskolásoknak. A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja egy hagyományos, több száz éves ‘szedang‘, vagyis díszes faágy. A faragott faágyak mellett hatalmas, állatokkal vagy sárkányokkal díszített dobokat is láttam, azt gondoltam, talán valamilyen termékenységi szertartáshoz kellhettek, amikor rákérdeztem a múzeum munkatársánál, kiderült, a dobok a rossz szellemek távoltartására szolgáltak és mágikus védelmet is nyújtottak.
NAGY VADLÚD PALOTA (BIG WILD GOOSE PAGODA)
A Nagy Vadlúd Palota Kína egyik legfontosabb buddhista emlékműve Kína fénykorában, a Tang-dinasztia idején épült Hszianban. A pagodát Xuanzang szerzetes közbenjárására építették, igazi utazó példakép lehetne ő. Egész Indiát bejárta, hogy eredeti buddhista szentírásokat és ereklyéket gyűjtsön, ezeknek a tárolására épült a pagoda. Viszonylag kevés sorbanállással látogatható, már csak a panoráma miatt is megéri felmenni a hetedik emeletére. Az épületet a kínai építészet egyik remekműveként jegyzik, az UNESCO Világörökség listán is szerepel.
A buddhizmus a mai napig népszerű Kínában, Xuanzang szerzetest pedig nemcsak Kínában, hanem az egész világon tisztelik. Ő volt az, aki hetedik században az uralkodó engedélye nélkül indult el Indiába, hogy első kézből tanulmányozza a buddhizmust és szent szövegeket gyűjtsön. Az út végül több mint 17 évig tartott. A szerzetes utazása során elképesztő energiák mozgatásával sivatagokon és hegységeken kelt át. Óriási tisztelettel fogadták, amikor visszatért Kínába. Az az uralkodó, akitől nem kapott engedélyt az utazáshoz, végül komoly támogatásban részesítette, hogy az Indiában gyűjtött buddhista szövegeket szanszkritról kínaira fordíthassa. Ezek a fordítások nemcsak a buddhizmus kínai elterjedését, hanem a mélyebb megértését is nagyban elősegítették Kínában. Xuanzang az indiai utazásáról részletes útibeszámolót is írt. Útja és írásai az egyik legfontosabb kínai regény megszületését inspirálták. A Cervantes korában íródott 100 fejezetes könyv, Vu Cseng-En regénye, a Nyugati utazás avagy a majomkirály története címmel magyarul is olvasható. Jó szívvel ajánlom egy hsziani utazás előtt vagy alatt azzal a könyvvel, amit én vittem magammal erre az útra, a James Joyce – díjas Jü Hua Élni című regénye az idei év egyiok legjobb olvasmánya eddig. Mély nyomot hagy az ember lelkén.
SHAANXI ARCHAEOLOGICAL MUSEUM
2007-ben nyitott ez a múzeum Hszianban, rengeteg csodálatos történetet és tárgyat találtam itt, többek között egy magyar vonatkozású remekművet, amelyet még a hunok készítettek, körülbelül 500 évvel Krisztus előtt. A múzeum falán olvastam először arról, hogy a hunok abban az időben a sztyeppék legjelentősebb népeként még Kínát is megtámadták. A múzeum talán egyik legnagyobb érdeme, hogy egészen közel hozza az agyaghadsereg néhány tagját. A múzeumban fényfestéses előadással a terrakotta figurákra vetítik azokat a színeket, amik eredetileg is a szobrokon voltak akkor, amikor megtalálták őket 1974-ben. A múzeumba külföldiként legegyszerűebben a getyourguide-on keresztül kaphatunk belépőt, 1500 Ft körüli összegért.
Az összeállítás a Budapest Airport támogatásával készült, a programok szervezésében pedig a Visit Shaanxi segített.