Debrecen volt az első nagyváros, ahová szülővárosomból, Berettyóújfaluból először eljutottam kissrácként, éppen ezért nagyon speciális a kapcsolatunk. Fontos időszakom kötődik a városhoz, így a majd két évtizedes kihagyás után óriási élmény volt újra felfedezni, valamennyire megérteni és azzal a nyitottsággal, felfedező kedvvel elmerülni benne, mint ahogyan a világ bármelyik korábban ismeretlen nagyvárosában tettem ezt az elmúlt négy évben utazóként. Így azt is észrevettem, ami valójában mindig is ott volt az orrom előtt, de ha nem járom körbe néhányszor a világot, talán észre sem veszem, hogy mennyire meghatározó és értékes mintát adott Szabó Magda Debrecene, Nyilas Misi Kollégiuma, vagy az egyszerre író és botanikus Fazekas Mihály és az ő rafinált Lúdas Matyija. A mai Debrecennek első ránézésre alig van már köze a pár évtizeddel ezelőttihez. A városban tanuló külföldiektől világvárosi hangulatú, modern, friss és mediterrán nagyvárost ismertem meg. Néhány nap is elég volt, hogy újabb és mélyebb, eddig nem ismert rétegeit fedezzem fel és élvezzem azt a sok kedves meglepetést, amit a város adott mindössze két és fél nap alatt.
Az első Debrecenben töltött nap után hallottam már a városban, hogy a Debrecen – élmény ott kezdődik, hogy az embernek megszárad a haja. Elsőre nem is igazán tudtam, hogyan értsem, de a helyben kapott tippet követve elmentem a hétfő esti szaunaszeánszra. Nos, olyan élményt kaptam, ami felsorakozott az idei mexikói izzasztókunyhó és a tavaly nyári fehérorosz tölgyfavesszővel csapkodós tisztuló rituálék mellé. A hétfő esti szeánsz tulajdonképpen egy szauna performance. Őszintén meg is lepődtem, amikor egy csuklyás lány úgy indította a estét, hogy „sziasztok vikingek.” A gyógyító olajokkal és zenével összeállított rituálé után már a közös pihenőben ismerkedtem meg magával a csuklyás lánnyal, Timivel, és a beszélgetésből megértettem, miért esett olyan jól a ceremónia. Egészséges, progresszív, fürdőruhamentes szeánsz volt ez az Aquaticumban. A szökőkutas kép értelemszerűen nem ott, a szeánszon készült, hanem a belvárosban, de azt jól illusztrálja, hogy milyen nagy szerepe van a víznek egy olyan város életében, ahol nincs például folyó.
Debrecen utcáin sétálva héhány napja értettem meg újra, hogy miért és mennyire fontos mindenből az első. Először Debrecenben voltam színházban, szerintem alig múltam tíz éves. A Don Quijote volt az első előadás az életemben, ami olyan hatással volt rám, hogy másnap be is szereztem a Don Quijotét, és nyitottam egy újabb ablakot, a magyar után a világirodalom felé.
SZABÓ MAGDA DEBRECENE
Az írónő rajongóinak Debrecen tigazán nagy élményt nyújt, hiszen már jól ismerik azt a különleges világot, amiben olyan fontos az emlékezet. „Arrafelé, ahol az utca végződött, feküdt valahol a rejtelmek háza is, túl-túl a téren, kicsit jobbra, a dohánygyár környékén, az épület, amelyet megmutattak egyszer, s amiről közölték: én ott születtem… Ha a tanítókat meg a tanítónőket tanítóképezdében képezik, akkor a bábaképezde nem lehet más, mint olyan hely, ahol a bábákat képezik. Bába számomra csak egy volt, a vasorrú, úgy irigyeltem mindenkit, aki normális helyen jött a világra, nem olyan iszonyatban, ahová bábákat íratnak be varázslók vagy kicsodák, akiket aztán ott megtanítanak mindenfélére, ami undok mesterségükkel jár.” (Ókút)
DEBRECENI GASZTROTÚRA
Hogy mi van a híres debreceni páros kolbászon túl a városban? Vegán konyha, minden mentes sütemények és újragondolt brassói is, ami természetesen debreceni mangalicából készül.
DEBRECEN EXPRESSZ – Ha csak egy napod van a városban, ezeket a helyeket ne hagyd ki
1. A Black Sheep kávézóban helyben pörkölik a kávét, egyértelműen a legjobb feketét ittam itt, de a reggeliket is ajánlom, a tarjás – főtt tojásos bagel és a kacsamájas croissant voltak a kedvemceim. A süteménykínálat is csábító. http://www.black-sheep.hu
2. Debreceni Református Kollégium Múzeuma
Debrecen, Kálvin tér 16. (06 52) 614 370
Először voltam itt, nem is értem, hogy történhetett, de azt éreztem, hogy bár elmúltam negyven, nagyon szeretnék még egyszer debreceni diák lenni.
3. Nagyerdő
Engem a New York-i Central Parkra emlékeztetett egy kicsit, friss levegő és kocogási lehetőség közel a városhoz, Itt van a közelben híres Aquaticum is és a Highlight of Hungary elismerésben részesült víztorony, amire most ugyan nem jutott idő, de az onnan kiszűrődő zene ígéretes volt. Legközelebb.
4. Déri Múzeum
Debrecen, Déri tér 1, (06 52) 322 207
A remekművekkel töltött idő feltölti az embert. A Munkácsy Krisztus trilógiáját még maga az alkotó sem látta együtt, kötelező megnézni a Déri Múzeumban, de a helytörténeti gyűjtemény is megéri a ráfordított időt, onnan tudtam meg például, hogy milyen komoly polgári casino élet volt valamikor a városban.
5. Már említettem a beszámoló elején, hogy milyen sokat jelent minden csepp víz egy olyan városban, amit nem szel ketté egy folyó. Az Aquaticumban 115 éves Zsolnay kacsák fogadtak, tervezőjük Maróti Géza, akinek legutóbbi munkáit Mexikóvárosban láttam, és a mexikói beszámolóban is szerepelt. Debrecennek egyébként van egy mexikói testvérvárosa is, Toluca, ahol a mayák emberevő hegyeii is találhatóak.
6. Vintage Worldhttp://www.vintageworld.hu
Kedvencem lett a Vintage World Titkos kertje, kicsit olyan, mintha az ember elbúkna valahol Olaszországban, mindenmentes sütikből óriási a választék, én egy mangós-kókuszosat kóstoltam. Ha megtaláljátok, nagyon fogjátok szeretni.
7. Krúdy Étterem
Debrecen, Medgyessy sétány (06 52) 442 244
Vacsorázni voltam itt, állítólag maga Krúdy is megfordult itt, de azt is elhatároztam, hogy ha legközelebb Debrecenben járok, el is töltök itt egy éjszakát. nem tudom, láttátok – e Az egy erkölcsös éjszaka című filmet? Na ilyen a hangulata. Az étteremben ha rám hallgattok, a Hideg libamáj zsírjában a megfelelő választás.