>

„Mennyi nemes erő van ebben a városban, hogy már 400 éve pusztítjuk, és még mindig tartja magát.” – mondja Juvenal Urbino a Szerelem a kolera idején című regényben. A Nobel – díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez egyik remekműve játszódik a városban, „az ősi és hősi Cartagena de Indias, a világ legszebb városa”. A városban sétálva érezhetjük a dicső múltat, a gyarmati kor eleganciáját ugyanúgy, mint a sötét korszakok lenyomatait. Cartagena a rabszolgakereskedelem egyik központja volt, főterén a rettegetett inkvizíció működött. Cartagenát a világ legromantikusabb városainak egyike, népszerű nászutas úticél. Egykor zűrös utcái dzsentrifikálódó negyedek lettek, boutique hotelekkel, kávézókkal és galériákkal. A városban érezni egykori lakója, García Márquez szellemét is.

A gyümölcsárus asszonyok hozzátartoznak Cartagena utcaképéhez. Az afro-kolumbiai asszonyok többsége Palenquéből jött Cartagenába. Tíz évvel ezelőtt, amikor először a városban jártam, náluk lehetett a legjobb gyümölcsöt kapni, akkoriban a fotókért egy dollárnak megfelelő kolumbiai peso-t illett adni. Ma már nem a gyümölcs, hanem a velük vagy róluk készíthető fotó miatt vannak egyre többen az utcákon, van, hogy a gyümölcs és a padlizsán nem is friss, hanem fröccsöntött, vagyis kizárólag a fotó kedvéért van az edényben. Ugyan akad még néhány gyümölcsárus, akik azt mondják, hogy a borravaló ‘voluntario’, vagyis annyit adsz, amennyit szeretnél, valójában három dollárnál kezdődik.
Tíz évvel ezelőtt készült ez a kép Gabo háza mellett, amikor még a friss gyümölcs fontosaqbb volt, mint a közös kép.

Gabriel García Márquez nemcsak Kolumbiának, egész Latin-Amerikának adott identitást regényeivel. Cartagana isméltó módon őrzi Márquez örökségét. A Cartgena-i Egyetemen Gabo emlékszobát rendeztek be, ahol az író egész életműve megtaláható. Ezen túl róla és feleségéről készült plasztikát, egykori óráit, napszemüvegét, sőt, ruhát is kiállították, többek között azt a karibi nyakkendőt és lenvászon zakót is, amit akkor viselt, amikor Latin-Amerika Cervantesévé koronázták.

„El Cervantes latinoamericano”, a megtisztelő címet Márquez a IV Congreso de la Lengua Española alkalmával Cartagenában vehette át 2007-ben. A zakót az író felesége Mercedes Barcha adományozta a Cartagena-i Egyetemnek.
Ebben a házban élt Gabriel García Márquez Cartegenában. Nem lehet tudni, hogy a halála után ki vette meg, nem is léátogatható, viszont minden Márquez olvasó elzarándokol ide, a közelben lévő kávéházak és boutique hotelek nagy örömére.

Mit érdemes Cartagénában csinálni? Leginkább céltalanul küszálni az óvárosban, ami elég picike ahhoz, hogy hamar mindent lásson az ember, de szerintem megunhatatlan, és sokadjára sem tudok betelni vele, viszint egyre több turista van, ezért a reggeli órákat ajánlom, amikor az utcák teljesen üresek és azt látjuk, érezhetjük, mintha a 17-ik században sétálnánk. Cartagena óvárosát és erődjét az UNESCO 1984-ben a kulturális világörökség részévé nyilvánította.

2024-ben Cartagena az amerikai kontines egyik legnépszerűbb nászutas desztinációja lett, a látványos, élőzenés eseményeknek érthető okokból a városba látogatók is örülnek. Végül is, ki ne szeretne szeretne boldog embereket látni maga körül?
A városra legalább két napot érdemes szánni, de szerintem három-négy-öt is van benne, ha valaki hozzám hasonlóan a slow travel híve és szeret a helyiek életében is részt venni vagy mélyebben megismerni a szokásokat. A Cartagénával való ismerkedés a legtöbbször a Convento de la Popa felfedezésével kezdődik ( a fölső és az alsó kép is ott készült), ez a város legmagasabb pontja és Cartagena védőszentjét is megismerhetjük itt, őt úgy hívják, hogy La Virgen de la Candelaria.
Ő egy szépségkirályő, akivel Cartagena utcáin találkoztam pár hete. A Señorita Bolívar idei birtokosa a képen látható Andrea Vásquez Franco, aki énekesnő is, üzletasszony is, Instagram accountját nézegetve elképzelhető az is, hogy Sofía Vergara és Shakira után ő is világhírű kolumbiai lesz. @avafr_
A korábbinál egyszerűbben, gyorsabban el lehet jutni Cartagénába Budapestről Amszerdamon keresztül. A repülési idő alig több, mint nyolc óra, az átszállási idő kényelmes és biztonságos, kettő és fél óra. Cartagénából hazafelé jövet én néhány dáliatövet vettem az Amszterdam-Schipol repülőtéren, lassan el is lehet ültetni őket. A március végén induló és egészen október 26-ig tartó nyári menetrendben egyébként 150 desztináció közül lehet válaszatni. Jó utat!

A Cartagénát bemutató összeállítás az Air France / KLM légitársaság támogatásával készült.