>

BASZKFÖLD HALADÓKNAK

Szerző: | 2024. október 25. | Blog

Hogy miért szeretem annyira Baszkföldet? A természet, a művészet és a gasztronómia mellett az érintetlensége és a felfedezetlensége a legvonzóbb. Az idei őszi túrám életre szóló élményeket adott. Azt érzem, minél mélyebbre, messzebbre megyek benne, annál többet kapok ettől a karakteres vidéktől. Baszkföld és a baszk nép történelme egyszerre szól a büszkeségről és az életben maradásról. Amikor a kilencvenes években először jártam Baszkföldön, még nem lehetett annyi baszk szót hallani, mint manapság. Hátborzongatóan jó érzés azt látni és hallani, hogy egy diktatúra által elpusztítani kívánt nép és nyelv újra él, köszönhetően annak, hogy a baszkok ellenálltak és nem hagyták magukat felmorzsolni. Kevesen tudják, hogy a baszk Európa egyik első demokráciája. Jó látni, hogy ma már a világ legtermészetesebb dolga, hogy akár a „biztonsági öveket kérjük bekapcsolni” ugyanúgy elhangzik baszk nyelven a Bilbaóból induló repülőgépeken, mint angolul vagy spanyolul. A különös, ősi hangzású nyelv struktúrája egyébként megegyezik a magyarral. A többes szám jele a baszkban ugyanúgy egy k betű és a szavak végére kerül, mint nálunk.

Gernikában kezdtem a felfedező túrát, abban a városban, ami a baszkok számára a szabadság és a nemzeti identitás egyik legfontosabb szimbóluma. A spanyol polgárháború idején, 1937-ben Gernika a nácik által végrehajtott bombatámadás áldozata lett. Ez látható Picasso híres „Guernica” című festményén is. Gernika 85 százaléka pusztult el akkor, de Gernika a mai napig is a baszk identitás egyik jelképe.
Gernikán áthalad a Camino del Norte, az El Camino de Santiago egyik híres útvonala. A zarándokút így a baszk történelem legfontosabb városát is érinti. Ha valamelyik olvasóm éppen tervezi a Caminót és ezért jár majd erre, érdemes a Casa de Juntas (Baszk Közgyűlés Háza) és a Gernikai Tölgy látogatását is betervezni, útba esik.
Mindig nagy öröm, ha a világot járva találkozom egy kedves olvasómmal. Bilbaoban sétálgattam, amikor váratlanul magyar szót hallottam az utcán. „Péter, megismertelek!” – mondta nekem Kinga, aki szeptember óta él a városban és a nemzetközi hírű Bilbao Matematikai Kutatóközpontnál dolgozik (Basque Center for Applied Mathematics) ami a vezető matematikai kutatóintézet Spanyolországban. Lelkesen újságoltam neki a friss hírt, hogy decemberben közvetlen járattal jöhet haza Bilbaoból Budapestre karácsonyozni, de már tudott róla. Olyan büszke vagyok az olvasóimra, világra nyitott, okos, kedves emberek.

Baszkföld északi partvidékén drámai sziklacsipkéket és vadregényes tengerpartokat talál az utazó. A Trónok harca sorozat egyes jeleneteit Baszkföldön forgatták. Különösen a San Juan de Gaztelugatxe sziklás félsziget ismerhető fel a produkcióban.

Az idei nyári baszkföldi felfedező utamon Bilbao mellett San Sebastian, a kultúra és a gasztronómia volt fókuszban. Ezen a linken olvashatsz többet a felfedeznivalókról, a legjobb pinxtos bárokról és arról a baszk főzősuliról, ami a baszk konyha mellett tényleg az egyik legjobb a világon: https://petersplanet.travel/bilbao-es-baszkfold-felfedezese/ Ha pedig további információkat szeretnél a régióról, ezt az oldalt érdemes böngészni: https://tourism.euskadi.eus/webtur00-home/en/

Apa és fia. A sokgenerációs családi ház, ami előtt fotóztam őket, 1761-ben épült, azóta van a Lezika család birtokában. A családi étteremben baszk hagyományos ételeket kínálnak, az egyik legjobb, legautentikusabb hely, ahol Baszkföldön jártam Urdaibai régióban. www.restaurantelezika.com . Nagy divat nemcsak Baszkföldön, de a világon is egyre inkább, hogy a fenntarthatóság jegyében a séfek a hozzávalókat a környékről szerzik be. A spanyol televízióban nemrég volt egy műsor arról, hogy híres baszk séfek 100 km-es körzetből szerezték be a hozzávalókat, egy séf ezt szűkítette le tíz kilométerre. Ehhez képest a Lezika család éttermében úgy tették le elém a marhasültet, hogy „az állat nemrég még itt legelészett a domboldalon, a köretnek kínált paprikát tegnap szedtük a kertben a krumplival együtt, ami nincs ötven méterre az asztalodtól.”
Vegyünk példát a Lezika családról.
A baszk családok sokszor élnek caserío-kban (baszkul: baserri), amelyek vidéki, nagy, sokgenerációs házak, gyakran mezőgazdasági célokra is használt földterülettel. A caserío-kban a családi értékek és hagyományok nagy szerepet kapnak, gyakran az egész család együtt dolgozik a földeken vagy az állattenyésztésben. Valamikor az alsó szinten laktak a családokkal együtt, egy házban az állatok is. A lovak és szarvasmarhák praktikus okból éltek együtt az emberekkel, egyszerűen melegen tartották a ház többi, fölső részét is.
A Lezika családi étteremben hatalmas adagokkal számolhatunk. A baszk konyha remeke a babbal, oldalassal főtt véres hurka, ezután érdemes egy marhasültet kérni, a fotón látható desszerttel pedig úgy számoljunk, hogy legalább négyen jóllaknak belőle. @restaurantelezika

Nem véletlen, hogy Hemingway rengeteg időt töltött Baszkföldön a baszk barátaival, számtalan írásában megjelent az itteni beszélgetéseinek és élményeinek anyaga, egyre jobban értem, hogy miért.


Ernest Hemingway Spanyolországról és a baszkokról a Fiesta című regényében ír. A könyv 1926-ban jelent meg, és egy amerikai újságíró, Jake Barnes történetét követi, aki barátaival utazik Párizsból Spanyolországba, többek között a baszk vidékre, majd a híres pamplonai bikaviadalokra. Pamplonát egyébként Hemingway tette híressé a világban.
A Fiesta című regény egyik központi eleme a baszk régió, valamint a bikaviadalok bemutatása.
Hihetetlennek tűnik, de Bilbaoban még mindig van bikaviadal.

DECEMBERBEN KÖZVETLEN JÁRATOK BUDAPEST ÉS BILBAO KÖZÖTT

A jó hír erre az évre az, hogy Baszkföld idén decemberben még könnyebben elérhető. December ötödikétől ugyanis közvetlen járat köti össsze Budapestet Bilbaóval. Idén hat járat indul, ezen a linket tudtok jegyet foglalni: BILBAO – BUDAPEST járatok

MIÉRT ÉPPEN BASZKFÖLD? ELSŐ HELYEN A TERMÉSZET ÉS A GASZTRONÓMIA

Madarakat megfigyelni a természetes élőhelyükön egy csésze kávé mellett, miközben reggelizel? Mindezt egy természetvédelmi területen, úgy, hogy nem hogy nem zavarod, de ott léteddel támogatod a madárvédelmet? Lehetséges, sőt, ez az egyik lehetséges és új útja a fenntartható utazásnak.

Baszkföldön a Urdaibai bioszféra rezervátum az a terület, ahol a madárvonulás megfigyelése különösen jelentős. Az UNESCO által védett terület gazdag élővilágának és változatos ökoszisztémájának köszönhetően fontos állomása a vándormadarak útvonalának. Urdaibai lenyűgöző táj, folyók, vizes élőhelyek, erdők és tengerpartok találkoznak ott, remek helyszín az őszi madárvonulás megfigyelésére.

Cím: Urdaibai Bird Center, Gautegiz Arteaga, Baszkföld, Spanyolország. Megközelítés Bilbaóból: • Autóval körülbelül 45 perc alatt érhető el a rezervátum az A-8 és BI-635 autópályán. • Vonattal: Bilbao-Abando állomásról vonat indul Gernikába (30-40 perc), onnan pedig buszokkal lehet eljutni Gautegiz Arteagába. Ha hozzám hasonlóan Gernikából kezded Baszkföld felfedezését, akkor Gernikából autóval körülbelül 15 perc alatt lehet elérni Urdaibait a BI-2238 úton. • Buszok is indulnak Gernikából Gautegiz Arteagába. Részletes információk itt https://www.birdcenter.org/en

Őshonos vadlovak Európában? Baszkföldön ilyen is van. Nagyon meglepett, amit hallottam, akkor, amikor rákérdeztem a Bird House biológusánál arra, hogy ugyan hogy kerül ide ez a kis jószág a természetvédelmi területre? A hosszúszőrű baszk vadló, baszk nevén a pottokák a baszk régióban, főként a Pireneusok nyugati részein őshonos kisméretű vadlovak. Ők alkalmazkodtak legjobban a zord hegyi körülményekhez, ezért évszázadok óta fontos részei a baszk hagyományoknak. A pottokák kisméretűek, gyakran 1,2–1,4 méter magasak, ami miatt a pónik közé sorolják őket. Erősek és robusztusak, jól tűrik a hideget és a nehéz terepet, a hosszúszőrzetük is a zord időjáráshoz való alkalmazkodás egyik jele, hiszen amikor esik az eső, az esőcseppek könnyedén legördülnek a hosszú szőrszálakon, ezért soha nem lesz ázott-nedves a szőrzetük. Vadon éltek és ma is részben szabadon élnek a hegyekben ezek a lovak, bár, mint megtudtam, számos tenyésztési program van a megóvásukra. A baszkok körében a pottokák hagyományosan hasznos állatok voltak, munkalóként használták őket, de mára inkább mint kulturális és természetvédelmi szimbólumokként tekintenek rájuk.

GERNIKA

Gernika gyakran nevezik a “béke városának.” A bombázás emlékére és a béke iránti elköteleződés jelképeként a város erőteljesen kiáll a békéért és az emberi jogokért. Gernikában található a híres “Béke Múzeum” (Museo de la Paz de Gernika), amely a háború borzalmait, a bombázást, valamint a békéért folytatott harcot mutatja be, és Gernika a nemzetközi békemozgalmak számára is fontos szimbólummá vált.

A tölgy a baszk identitás és autonómia jelképe. Ez az ifjú tölgy a szentként tisztelt fa makkjából származik,
míg a régi fatörzset emlékműként őrzik meg. Olyan érzésem volt, mintha egy tölgyfában élne a nemzet szelleme, eszembe jutott Makkosmária is, ahol Budapesttől nem messze egy kis templomban az oltár mögött szintén szentként tisztelt tölgyfatörzset őriznek, amelynek a makkjából új tölgyfa eredt a templom mellett.
A Baszk Közgyűlés Háza mellett áll egy híres fatörzs, amely a régi Gernikai Tölgy (Gernikako Arbola) megmaradt csonkja. Valamikor ez alatt a fa alatt tették le esküjüket a baszk vezetők, megfogadva, hogy védik a baszk nép jogait és szabadságát.
Picasso Guernica című festménye a spanyol polgárháború alatt, 1937-ben készült, és a baszk város, Guernica bombázását örökíti meg, amelyet a Franco-rezsim kérésére német és olasz légierők hajtottak végre. A kép a háború értelmetlen borzalmait tükrözi. A festmény eredetije a madridi Museo Reina Sofíában található. Ezen a fotón a gernikai reprodukciót láthatjátok, ami eemléket állít a város tragédiájának és a baszkok béke iránti vágyát is jelképezi.
Gernikát Maite mutatta meg nekem. Maite baszk nagyszülei Franco diktatúrája elől menekültek Venezuelába, Maite már Latin-Amerikában született. Neki pár éve a venezuelai diktatúra elől kellett menekülnie (vagy visszatérnie?) Spanyolország területére. Minden, a szülőföldjén történt szörnyűség ellenére derűs maradt.
„Az identitás tartást ad, a belső erő pedig segít a túlélésben és az újrakezdésben” – mondta nekem, miután az ő szemén és történetein keresztül láttam a baszk történelem legfontosabb városát,
a Bilbaotól alig fél órányi autóútra fekvő Gernikát.
A Gernikában található Casa de Juntas (Baszk Közgyűlés Háza) a baszk autonómia és szabadság szimbóluma. A középkor óta itt tartották a baszk közgyűléseket, és ez a helyszín a baszk politikai és kulturális identitás egyik legfontosabb központja. A Baszk Közgyűlés Háza nyitva áll a látogatók előtt.

FELFEDZÉSRE AJÁNLOTT BASZK VIDÉKEK ÉS VÁROSOK

Vitoria-Gasteiz különleges helyszín történelmi, kulturális és gasztronómiai szempontból is. A város középkori óvárosa, az úgynevezett “almendra medieval” (középkori mandula) gyönyörűen megőrzött, kanyargós utcákkal és középkori épületekkel, mint például a Santa María katedrális. Vitoria viszonylag csendes, zöld város, amely fenntarthatóságáról és élhetőségéről is ismert, és gyakran Baszkföld “rejtett gyöngyszemének” tartják. Ken Follett, a híres brit író, a katedrális mellett szobrot is kapott a városban. Follett 2019-ben részt vett a “La catedral del mar” (A tenger katedrálisa) spanyol televíziós sorozathoz kapcsolódó eseményeken Vitoria-Gasteiz-ben. Itt beszélt az “Egy új korszak hajnala” című könyvéről, amely a híres “Kingsbridge-sorozat” része. Az esemény részeként megismerkedett a város történelmi helyszíneivel és a Santa María katedrálissal. Vitoria sokat jelentett Follettnek, hiszen az életműve nagy része a középkorban játszódik.

Ken Follett, a híres brit író, a katedrális mellett szobrot is kapott a városban.
Ez egy több mint ötszáz éves ház, jelenleg étterem működik benne.
A város egyik legjobb étterme és bárja pintxosból és a la carte is remek baszk fogásokat kínál. https://www.tolonobar.com/

FENNTARTHATÓ BORÁSZAT EGY BIOSZFÉRA REZERVÁTUMBAN?

Az Itsasmendi neves pincészet, Gernikában található. Főként Txakolit, a baszk hagyományos fehérbort állítják elő itt. A szőlőültetvények körülbelül 30 hektáron terülnek el, és a régió különböző mikroklímái és talajtípusai lehetővé teszik különféle szőlőfajták termesztését. A pincészetnek fontos a fenntartható szőlőtermesztés, célja, hogy a szőlőültetvény harmonikusan beilleszkedjen a természetes ökoszisztémába. Ez a megközelítés hozzájárul a szőlő kivételes minőségéhez, amelyet gondosan szüretelnek és dolgoznak fel. Az Itsasmendi borai a komplexitásukról és eleganciájukról ismertek. https://bodegasitsasmendi.com/en/

Elegáns, édes bort kóstoltunk a szőlészetben.
Az őszi kikerics Baszkföldön is a hűvösebb hónapokat jelzi előre.

TOLOSA VÁROSA

Tolosa városa az egyik legkellemesebb meglepetése volt az őszi baszk útnak. Különleges hagyományok, élénk piacok és szép környezet. Szombatonként tartják itt Baszkföld egyik leghíresebb piacát, ahol helyi sajtokat, húsokat, zöldségeket és tengeri ételeket lehet vásárolni, mindezt autentikus környezetben. A város híres a tolosai babról (alubia de Tolosa) is, amely egy helyi különlegesség és gyakran kíséri a baszk ételeket. De ebben a városban él a világhírű baszk csokoládémester is.

Rafa Gorrotxategi egy híres baszk édesség és csokoládékészítő mester, aki családja hagyományait viszi tovább, hiszen a Gorrotxategi család három generáción átívelő édességkészítési hagyományokkal rendelkezik. Rafa nagypapája és édesapja alapították a Gorrotxategi édességműhelyt, amely különösen a turrón és más baszk édességek miatt vált ismertté. Rafa Gorrotxategi új utakat keresett a területén, modern csokoládékészítési technikákkal és kreatív ízekkel kombinálta az örökséget. Számos újítás fűződik nevéhez, és különösen a kiváló minőségű alapanyagok használata jellemzi munkásságát. A baszk konyha népszerűsítésében is jelentős szerepet játszik, valamint nemzetközi elismerést is szerzett művészetével. @rafagorrotxategi1680
A 17. század óta ugyanúgy készül ez a csokoládé.

Szombatonként Tolosában tartják Baszkföld egyik leghíresebb piacát, ahol helyi sajtokat, húsokat, zöldségeket és tengeri ételeket lehet vásárolni egyenesen a készítőtől.

TOLOSA VÁROS KÉT LEGJOBB PIACA:
1. Tinglado Piac:
A város központjában, a folyóparti fedett termelői piac, ahol friss zöldségeket, gyümölcsöket, sajtokat és egyéb helyi élelmiszereket kínálnak.
2. Plaza Verdura: Itt főleg virágokat és helyi kézműves termékeket lehet találni.

VILÁGHÍRŰ BÁBMÚZEUM A VÁROS KÖZEPÉN

Tolosában található a híres marionettmúzeum, a TOPIC (Tolosa Puppets International Centre), amely Európa egyik kiemelkedő bábumúzeuma. Ez a múzeum a világ minden tájáról gyűjtött bábu- és marionettfigurákat mutat be, a hagyományos baszk báboktól kezdve egészen a nemzetközi bábművészet különlegességeiig. https://www.topictolosa.com/directorio/en/locations/museum/topic/

Felismeritek a kis herceg figuráját? Jobbra az ő bábja látható.
Baszkföldön találkoztam Vitéz Lászlóval is, aki a magyar bábművészet egyik legismertebb és legkedveltebb figurája. Ő a mindig idám, bátor és igazságos, de néha kissé csibész figura, aki mindig győzedelmeskedik a gonosz felett, jellemzően egy palacsintasütővel a kezében. A karaktert Kemény Henrik bábművész tette híressé, és sokáig ő játszotta a báb előadásait. Vitéz László történetei általában humorral és tanulságokkal
teli mesék.

ÉTTEREMAJÁNLÓ BASZKFÖLDRE UTAZÓKNAK

A BERTAKOTEKA étterem Tolosa legjobb éttermeként emlegetik, kipróbáltam, jó szívvel ajánlom. A baszk konyha hagyományait és helyi alapanyagokat kínál modern tálalásban, különös figyelmet fordítva a szezonális hozzávalókra. Ha Tolosában jársz, érdemes ellátogatni ide, hogy megkóstolhasd a helyi ízeket egy modern környezetben.

Honlapot nem találtam az étteremhez, de íme a címe és az Instagramja: Tolosa, Oria kalea 2, @bertakoteka
Iker Iriarte az egyik legelismertebb baszk séf. Iriarte a baszk gasztronómia hagyományait ötvözi a modern kulináris technikákkal. Fő filozófiája a Baszkföldre annyira jellemző helyi és friss alapanyagok használata, amelyeket a térség gazdag ízvilága inspirál. Iriarte több díjat is nyert munkásságával, és sokan a baszk konyha egyik új generációs reménységeként tekintenek rá.

SÓS CSEMEGE AZ IPARI TURIZMUST KEDVELŐKNEK

Az Añana sóvölgy Baszkföldön egy több mint ezeréves sóbányászati helyszín, ezzel együtt a világ egyik legrégebbi és legnagyobb sómedencéje. A természetes forrásokból származó sót a mai napig hagyományos, fenntartható módszerekkel termelik ki, ami egyedülálló kulturális és gazdasági jelentőséggel is bír. Az UNESCO világörökségi várományosi listáján is szerepel a régió történelmi és ökológiai értékei miatt. A vezetett túrát sókóstoló kísérő, aminek a fénypontja a sós keserűcsokoládé kóstolása. https://vallesalado.com/VALLE-SALADO-HOME

A világ legrégebbi sóbányászati helyszíne UNESCO várományos. Képzőművészeti alkotás szinte az a különleges formavilág, ami sóból jön létre itt.

GOIERRI RÉGIÓ

A baszkföldi Goierri régió kiváló célpont, ha a baszk vidék autentikus szépségét és természeti gazdagságát szeretnéd felfedezni. Az egyik legikonikusabb helyszín itt az Aizkorri-Aratz hegység és az Aizkorri-csúcs, amely Baszkföld egyik legmagasabb pontja. A túrázók számára ez a hegy kihagyhatatlan, lélegzetelállító panorámákat kínál, és a régió történelmi pásztorösvényei is átszelik. Goierriben található az Aralar hegység, zöld legelőkkel, patakokkal és a San Miguel de Aralar szentéllyel várja az utazót. A régió híres gasztronómiájáról is, különösen a helyi sajtokról, például az Idiazabal sajtról, amelyet hagyományos módon készítenek. Goierri tele van tipikus baszk falvakkal, ahol az építészet, a természet és a helyi kultúra tökéletes harmóniában él együtt.

Van – e annál nagyobb öröm, amikor túrázás közben a vadon legelésző lovak kíváncsian odagyűlnek az utazó köré?

A Baszkföld haladóknak című összeállítás a Vueling Airlines, az Euskadi Basque Country és a Budapest Airport támogatásával és szakmai segítségével készült.