AZ ÉV UTAZÁSA – CHILE ÉS A HÚSVÉT SZIGET FELFEDEZÉSE

Chile felfedezéséhez, az Atacama – sivatagtól a Tűzföldig legalább hat-nyolc hétre lenne szükség, ezért (is) emlegetik az országot úgy az utazók, hogy „több felvonásos”. Először jártam Chilében idén, de egészen biztosan nem utoljára. A rendelkezésemre álló két és fél hétben igyekeztem a lehető legtöbbet felfedezni belőle, még úgy is, hogy a világ legizoláltabb lakott területén, a Húsvét-szigeten egy teljes hetet töltöttem.

A Húsvét-sziget (Rapa Nui) területe 163,6 km², nagyjából akkora, mint Budapest egyharmada, tehát egy kisebb városnyi méretű sziget. Körülbelül 8000 ember él a szigeten, 3000 körül van az őslakók száma. Volt olyan idő is a történelem során, amikor alig maradt belőlük. Ennek az információnak a birtokában válik érthetővé azoknak az őslakó srácoknak az üzenete, akikkel lóháton is felfedeztem a szigetet, miközben azt kérték tőlem, mondjam meg otthon, hogy „jöjjenek magyar lányok a szigetre, ha tetszik nekik itt, gond nélkül maradhatnak, mert Rapa Nui-nak folyamatosan szüksége van vérfrissítésre.”

A lakosság nagy része Hanga Roa városában koncentrálódik, amely a sziget egyetlen jelentős települése. Egy főutca tulajdonképpen, ahol a sportcsarnok, a posta, néhány kisebb közért és persze éttermek és szállók is vannak. A Húsvét-szigeten semmi sem olcsó, hiszen mindent, ami itt kapható vagy elérhető, messziről kell szállítani, ez van benne az itteni árakban, ami így kicsivel magasabb a budapestieknél. A legnagyobb élmény a híres moai szobrok meglátogatásán túl nekem a sziget északi részének lóhátról való felfedezése volt. A sziget északi részén nincsenek autóutak, nem is lehet máshogyan, csak tereplovaglással felfedezni. A négy – ót órás túra során ősi Rapanui barlanglakásokat és barlangrajzokat is találni, igazán felemelő élmény így megérkezni a sziget egyetlen belépőjegy nélkül is látogatható strandjára, az Anakenára megérkezni.

A Húsvét-sziget mitikus, rejtélyekkel teli helyszín, a világ egyik legtávolabbi lakott szigete, páratlan kulturális örökséggel. A híres kőszobrokat, a moaikat az őslakos rapanui nép készítette. A sziget nemcsak a szobrok rejtélyes története és a sziget földrajzi elszigeteltsége miatt lehet érdekes a 21. század emberének. A Húsvét-sziget története a civilizációk hanyatlásának tanulmányozásában is fontos, különösen az ökológiai kimerülés és a társadalmi összeomlás szempontjából. Gondoljunk bele abba, hogy milyen tökéletesen modellezheti egy sziget és annak túlnépesedés miatti ökológiai kimerülése azt, ami most azzal a bolygóval történik, ahol élünk.

A Húsvét-sziget civilizációjának összeomlása az egyik legismertebb példa az emberi tevékenység által okozott ökológiai és társadalmi válságra. Az összeomlás pontos időpontját nem tudni, de a különböző elméletek egyetértenek abban, hogy a civilizáció hanyatlása a 17. század környékén kezdődött, és több tényező összjátékának eredménye volt. Az összeomlás egyik legfontosabb oka valóban az ökológiai kimerülés volt, de számos más tényező is közrejátszot, mint például az erdőirtás, hiszen a szigetet korábban buja pálmaerdők borították, de a mezőgazdasághoz szükség volt termőföldre, ezért az erdőirtás intenzívvé vált. Erre jött a túlnépesedés és erőforrások kimerülésének problémája. A túlnépesedés versengéshez vezetett az egyre szűkösebb erőforrásokért, ami belső konfliktusokat eredményezhetett. De ha belegondolunk az elzártságból fakadó hátrányokra, az is logikus, hogy nem volt lehetőség külső források pótlására vagy kereskedelemre. Amikor Jacob Roggeveen 1722-ben felfedezte a szigetet (Húsvétkor, innen a sziget elnevezése is) a lakosság már jelentősen lecsökkent kb. 2000-3000 főre. A moai szobrok építése ekkorra már régóta abbamaradt, és sok szobrot ledöntöttek, valószínűleg a klánok közötti konfliktusok okán.

CHILE IDENTITÁSA: AZ IRODALMI NOBEL-DÍJAS PABLO NERUDA KÖLTÉSZETE

Pablo Neruda, Chile világhírű irodalmi alakja, a nemzeti identitás és büszkeség szimbóluma. Költészete és politikai elkötelezettsége mély hatást gyakorolt nemcsak a chilei társadalomra, hanem a világirodalomra is. Neruda költészete az igazságért való harcról és az szenvedélyekről szól. Neruda versei a szerelmet, a chilei tájat ünneplik. Szerelmes versei, mint a magyarul is olvasható Húsz szerelmes vers és egy reményvesztett dal, nemcsak Chilében, hanem világszerte népszerűek. Neruda 1971-ben kapott irodalmi Nobel-díjat kapott. Három háza (Isla Negra, La Chascona, La Sebastiana) ma múzeumként működik, ahol a látogatók megismerhetik az életét és azt a teret, ahol alkotott. Én a háromból kettőt látogattam meg, az egyiket Valparísóban, a másikat Isla Negrán.

VALPARAÍSO

Valparaíso egykor Latin-Amerika egyik legfontosabb kikötője volt, különösen a 19. században. A kikötő nemcsak gazdasági, hanem kulturális központként is működött, és sokáig Chile „kapuja” volt a világ felé. Amikor azonban 1914-ben megnyílt a Panama-csatorna, a kereskedelem nagy része északabbra tolódott, és Valparaíso elveszítette stratégiai jelentőségét. Valparíso az 2003-ban lett az UNESCO Világörökség része, ma Chile egyik legbohémabb városa, street arttal és kreatív energiával van tele. Fontos információ lehet az oda készülőknek, hogy az utóbbi években növekedett a bűnözés Valparaísóban, ahogy sok más chilei városban is. Ez különösen igaz a turisták által gyakran látogatott részekre, mint a dombok és a kikötő környéke. A leggyakoribb problémák a zsebtolvajlás és a rablás. Érdemes tehát körültekintőnek lenni, különösen sötétedés után, és csak a turisták által kedvelt, biztonságosabb részeken mozogni, a Latin-Amerikában általános éberség és néhány egyszerű szabály betartásával (sötétedés utcán nem mászkál az ember az utcán, nagy kamerával, ékszerekkel, feltűnó órával nem közlekedik fényes nappal sem) maximálisan élvezhető az a kreatív légkör, ami Valparísót olyan különlegessé teszi.

LA SEBASTIANA – PABLO NERUDA HÁZA

Pablo Neruda különleges kapcsolatban állt Valparaíso városával. Itt található egyik ma már múzeumként látogatható háza, a La Sebastiana, amely nem csupán lakóhely volt, hanem egyfajta múzsa is, tele költészettel, történelemmel és Neruda életének személyes tárgyaival. A házat az 1950-es években találta Valparaísóban, olyan otthont és alkotóhelyet keresett, amely kilátással bír a város dombjaira és az óceánra. Így Egy talált egy félbehagyott, furcsa, tornyos épületre a Florida dombon, amelyet egy spanyol építész kezdett el építeni, de nem fejezett be. Neruda meglátta a házban a lehetőséget, és megvásárolta.

Az építkezés során fontos szempont volt, hogy a ház minden szobájából látni lehessen az óceánt. A belső tér is Neruda egyedi stílusát tükrözi: színes falak, tengeri emlékek, antik bútorok, és különleges dekorációk töltik meg az otthont, a házban található különleges formájú cserépkályhát maga Neruda tervezte. A kész házat Neruda az építész iránti tiszteletből La Sebastiana névre keresztelte, utalva az építőjére, Sebastián Collado-ra. Ebben a házban írta legfontosabb verseit, a ház maga inspirációként is szolgált neki. Rendszeresek voltak a baráti összejövetelek és ebben a házában is volt egy bár, ahol maga Neruda töltötte az italokat a vendégeinek.

PABLO NERUDA ISLA NEGRA-I HÁZA

Pablo Neruda Isla Negra-i háza a költő egyik legkedvesebb alkotótere és menedéke volt. Neruda az 1930-as évek végén találta meg ezt a helyet, a házból látható óriási hullámok miatt esett rá a választása. Bár Isla Negra nem egy sziget, hanem egy csendes tengerparti település, az elnevezés a házra is tökéletesen illik.

A házat Neruda és barátja, Germán Rodríguez Arias építész alakították ki, és a költő szenvedélyeihez igazították, író és olvasósarok, italbár, panorámaszoba és múzeumi szobák is helyet kaptak benne Neruda gyűjteményeinek. Neruda híres volt arról, hogy mindent gyűjtött, ami számára érdekes vagy szimbolikus volt. Különleges maszkok, üvegáruk és faragványok a világ minden tájáról, különösen sok szobor érkezett a Rapanui kultúrából, a Húsvét szigetről. A ház szinte minden sarka mesél valamit Neruda világszemléletéről és utazásairól.

Neruda számos költeményét itt, az Isla Negra-i házban írta. A ház az óceánra néz, és a hullámok végtelen mozgása az egyik legfontosabb elem, amely Neruda költészetét is inspirálta. Az ablakokon keresztül a látogatók ugyanazt a látványt élvezhetik, amelyet Neruda is megörökített műveiben. Isla Negra volt az a hely, ahol Neruda és harmadik felesége, Matilde Urrutia a legtöbb időt töltötte együtt. Az ő kérésükre itt helyezték őket végső nyugalomra a ház kertjében, kilátással az óceánra. A chilei utam egyik legszebb pillanata volt a kertben és az óceánnal töltött idő.

AZ ATACAMA SIVATAG

Chile felfedezéséhez a november az egyik legjobb hónap, a föld másik oldalán ekkor fordul tavaszból nyárba az időjárás, érik az eper és a cseresznye, az állatvilág is aktív és a növényvilág is látványos. Chile két leglátványosabb természeti látnivalója, Torres del paine Nemzeti Park és az Atacama sivatag közül én az utóbbit választottam erre az útra és nem bántam meg.

Az Atacama-sivatag túráihoz a legjobb, ha Chilében Calama városába veszel repülőjegyet, a El Loa Nemzetközi Repülőtérre (CJC). Calama az Atacama-sivatag kapuja, és innen kb. másfél órás autóúttal elérhető a népszerű San Pedro de Atacama városa, amely a legtöbb sivatagi túra kiindulópontja. Itt, ebben a bolíviai menekültek által épített kisvárosban megszállva csillagtúra-szerűen három – négy nap alatt minden látnivalót meg lehet nézni Chile északi részén. Az Atacama a világ egyik legszárazabb helye. Az Atacama – sivatagból könnyedén át lehet menni szervezett túrákkal Bolívia közeli látnivalóihoz, de az én tapasztalatom az, hogy Bolívia felfedezéséhez külön út és több hét szükséges, ha igazán meg akarjuk érteni és bele akarunk merülni Latin-Amerika legalábecsültebb országának látnivalóiba. Egy korábbi utam részletes beszámolója itt olvasható: https://petersplanet.travel/bolivia-a-kalandvagyo-utazok-orszaga/ Az Atacama – sivatagban segítek túrákat választani. Bár első helyen ajánlják a csillagnéző túrákat, amikor én ott jártam, felhős volt az ég, így ezt csak ezért hagytam ki, de San Pedro de Atacamából kiindulva ezek a kihagyhatatlan látivalók:

Valle de la Luna (Hold-völgy) – A holdbéli tájhoz hasonló, éles sziklaalakzatokkal és homokdűnékkel teli vidék naplementekor különösen látványos. A völgy geológiai formációi több millió év alatt alakultak ki.

2. Laguna Chaxa és sóstavak és a Salar de Atacama – Itt flamingókat láthatsz természetes élőhelyükön, a sókristályokkal borított tavakban.

El Tatio gejzírek – A napfelkeltekor látogatható gejzírmező, ahol forró vízsugarak törnek a magasba, páratlan élményt nyújt.

Piedras Rojas – Ezen a túrán a földtörténettel kapcsolatos ismereteid fognak gyarapodni.

Puritama termálforrások – Ezekben a meleg vizű forrásokban illetve azok természetes medencéiban egész nap kedvedre dagonyázhatsz.

A MONTES BORÁSZAT

Chilében kötelező valamelyik pincészetet meglátogatni. A nálunk is népszerű chilei Montes Borászat 1988-ban alakult, és úttörő szerepet játszott a chilei borok nemzetközi elismertetésében. Az alapítók, Aurelio Montes és Douglas Murray célja az volt, hogy kivételes minőségű borokat készítsenek, és bebizonyítsák, hogy Chile képes versenyezni a világ legjobb borvidékeivel. A Montes borokat itthon a Bortársaság üzleteiben lehet megvásárolni.

A Montes borászat híres a prémium kategóriás borairól, különösen a Montes Alpha sorozatról, amely az első chilei szuperprémium borok között szerepelt. A szőlőt a legjobb terroirokról szüretelik, például a Colchagua-völgyből és az Apalta régióból, ahol a mikroklíma és a talaj különösen kedvez a Cabernet Sauvignon, Carmenère, Syrah és Chardonnay fajtáknak. A borászat különös figyelmet fordít a fenntartható szőlőtermesztésre és az innovatív technológiák alkalmazására a borok egyensúlyának és komplexitásának elérése érdekében.

Az összeállítás a KLM Királyi Légitársasággal kötött tartalmi együttműködés keretein belül valósulhatott meg.