>

Hiszek abban, hogy a körülöttünk lévő világ felfedezésének két legjobb módja az utazás és az olvasás. Minden új, eddig ismeretlen ország felfedezése egyenlő egy újabb könyv elolvasásával és minden elolvasott könyv egy új világot nyit meg az olvasója előtt. Nálam ezek a könyvek voltak idén emlékezetesek.

VILÁGIRODALMI VÁLOGATÁS

Az év világirodalmi felfedezése nálam Jü Hua. Az Élni című kötet a szerző eddigi életművének a csúcsa. Jü Hua az egyik legismertebb és legelismertebb kortárs kínai író, 2002-ben james Joyce-díjat is kapott. Az Élni az első regénye, 1993-ban jelent meg, ma a kínai irodalom világszerte kiadott és olvasott klasszikusának számít. A vidéki Kínáról a PetersPlanet blogon is találtok olvasnivalót. Ezen a linken egy önfenntartó faluról és egy kínai törzsről olvashattok: https://petersplanet.travel/kozel-a-termeszethez-boldog-falvak-kozott-az-autentikus-videki-kina-felfedezese/
A Nők Lapja Irodalmi Díj kortárs világirodalom kategória zsűritagjaként új írói világokat fedezhettem fel idén. A díjátadó gálán a legjobb kortárs külföldi regénynek járó díjat Jón Kalman Stefánsson regénye kapta. A Hiányod maga a sötétség című regény emberségről, törékenységről és a szerelemről szól. A szerző különböző generációk életét beszéli el Izlandtól Dél-Európáig, a tizenkilencedik századtól napjainkig.
„Az elképzelhetetlen dolgok olykor mégis bekövetkeznek.” Houellebecq pedig mindig pontosan megírja azt is, ami éppen van és azt is, ami majd történni fog. Michel Houellebecq regénye Párizsban és 2026-ban játszódik, a szerzőt a kortárs nyugati kultúra egyik legnagyobb kritikusaként tartják számon, megdöbbentő azt tapasztalni, hogy már megint megérezte, hogy mi fog történni. Lendületes, letehetetlen könyv, Tótfalusi Ágnes remek fordítása. Párizsról rengeteg cikk jelent meg a PetersPlanet blogon az elmúlt nyolc évben,
a Paris, mon amour című összeállítást ezen a linken olvashatjátok: https://petersplanet.travel/parizs-mon-amour/
Több Sally Rooney-t olvasó ismerősömmel együtt megállapítottuk, hogy ez az eddigi legjobb az ír szerző eddig megjelent regényei közül.
Egy kairói könyvesboltban készült ez a fotó Egyiptom egyetlen Nobel-díjas szerzőjének, Mahfouznak az egyik könyvéről. Számomra még mindig érthetetlen, hogy miért nem fordították magyarra eddig a szerző fő művét, a Kairó trilógiát, de addig, amíg ez megtörténik, angolul is érdemes elkezdeni.
„Amikor előzőleg megmondtam neki, hogy a válasz igen, hogy megteszek bármit, amire szüksége van, hogy segítsek neki meghalni, annyira megkönnyebbült, hogy zokogni kezdett. Hamarosan újabb SMS-t küldött: ígérem, hogy olyan jó móka lesz, amennyire csak lehet.”
Sigrid Nunez amerikai írónő legújabb Egy életen át című regényében arról ír, hogyan kapcsolódunk egymáshoz boldogságban és szomorúságban, vigaszban és bizalomban – és hogyan változtathatja meg az együttérzés az életről alkotott képünket.
Az Egy életen át finom és érzékeny írás empátiáról, elmúlásról, gyászról és arról, hogy sokkal többet tehetünk egymásért, mint gondolnánk pusztán azzal, ha figyelmesen meghallgatjuk a másikat. Költői és magával ragadó elbeszélés, finom humorral fűszerezve, csodálatos példája a kifelé és befelé figyelés művészetének. A könyvből a tervek szerint a világhírű rendező, Pedro Almodóvar készít filmet.
Rég volt már, amikor egy hajnalon a Bülbül utcai ház kertjében ájultan rám találtak, és megmentettek. Talán egy vagy két éve. Nem tudom. Az idő elveszítette jelentőségét. S bár nem jártam ki elveszett városom rommá lett utcáira, mégis minden elszenvedett fájdalom és veszteség dacára fiatal voltam, és fiatalságom vad erejével kapaszkodtam az életbe, elfogadva, hogy e török család kötelékében, mely habozás nélkül, azonnal a keblére ölelt, immár új névvel folytatódik az életem.
Egy múlt nélküli, elárvult, hangtalan, néma Seherezádé lettem.

 Defne Suman (1974) kisgyerekkora óta könyvmoly, és mióta megkapta édesanyjától az első naplóját, folyamatosan ír. Bár mindig is rajongott az irodalomért, nem akart író lenni. Isztambulban született, Kelet és Nyugat határán, mindkettő vonzotta, így egész életében utazni vágyott. A Boszporusz Egyetemen tanult, szociológus lett, nyitva állt az út számára egy tudományos pálya felé, hiszen ösztöndíjas lett a Kaliforniai Egyetemen (UCLA). Ehelyett végül egy hátizsákkal nekivágott a nagyvilágnak, és 10 évig utazgatott. Thaiföldön megismerkedett a jógával, amely bátorságot adott neki ahhoz, hogy kiadót keressen az első könyvéhez. A nemzetközi sikert a Seherezádé csöndje című kötet hozza meg számára, amely angolul is megjelent. Magyarul ez az első könyve.

Bjarnason Izlandon él, újságíró, a New York Times izlandi tudósítója.
Könyve lendületes és humoros, szórakoztató munka Izland történelméről, kultúrájáról, az ott lakók életéről és megküzdéseiről. Izland története 1200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy kiábrándult viking kapitány és haszontalan navigátora zátonyra futott az Atlanti-óceán északi részén. Ettől kezdve a sziget már nem csak a sarkvidéki madarak
fészkelőhelye volt. Egy olyan nemzet otthona lett, amely csendesen, ám
kulcsszerepet játszott az általunk ismert világ alakításában. Kezdve azzal,
nem Kolumbusz, hanem az izlandiak fedezték fel először Amerikát, de túl
szerények ahhoz, hogy beszéljenek róla. Ez a könyv történelmi körútra vezeti az olvasóját és bemutatja, hogy Izland milyen döntő szerepet játszott olyan változatos eseményekben, mint például a női egyenjogúság kivívása. 
„Egész életében járta a világot, hátha valahol otthonra talál benne, s csak most értette meg, hogy igazából azt a helyet kereste, ahol meghalhat.” Burhan Sönmez kurd származású török író, a Nemzetközi PEN elnöke. Regénye eposzi történet életről, halálról, szerelemről és erőszakról. A könyv Mardin városában játszódik, amiről itt, a PetersPlaneten is olvashattatok korábban. A térségről készült beszámoló ezen a linken olvasható. https://petersplanet.travel/del-anatolia-felfedezese/
A tanzániai hegyvidék, a vulkanikus Karib-tenger, Franciaország tiltott zónái, Skócia bányavidékei, Detroit szétporladó területei, Csernobil. Szellemvárosok, tilalmi zónák, erődítményszigetek, megannyi senki földje. Az elhagyatottság szigetei rendhagyó útikönyv, olyan egyedülálló helyekre jutunk el, amelyekre egyébként a lábunkat sem tehetnénk be.
A könyv ökológiai felfedezésekkel kiegészítve ad választ orunk égető kérdéseire, például arra, hogy mennyire visszafordíthatók a természetet pusztító folyamatok vagy mi történhet majd, ha mi már nem leszünk? A PetersPlanet blogon az elmúlt nyolc évben sok összeállítást olvashattatok olyan országokról is, ahová nem könnyű eljutni vagy éppen belépni, ezek közül a Belaruszt bemutató összeállítást ajánlom ezen a linken: https://petersplanet.travel/belorusszia-az-ev-felfedezese/
„Meg akartam keresni a családot, amely apámat bújtatta a háború alatt, kíváncsi voltam, mit tudhatok meg sosem ismert testvéremről. Meg akartam találni a stetlt, amely valószínűleg már nem létezett. Többet akartam tudni apámról. Többet akartam tudni a nővéremről. Azt akartam, hogy az őseim megtudják, hogy nem felejtettem el őket. Hogy még itt vagyunk.” Esther Safran Foer memoárja beszámoló egy mélyen személyes utazásról, amelyen családja rejtett múltját kutatja és rávilágít a történelem identitásra gyakorolt hatására, valamint az emlékezés erejére és fontosságára. A Még itt vagyunk az életigenlés és a szeretet könyve.

PETERSPLANET KÖNYVKLUB

A PetersPlanet Könyvklub idén nyáron ünnepelte a harmadik születésnapját, egy téli és egy nyári szünet mellett minden hónapban találkoztunk, olvasni és utazni szerető emberek. 2025-ben is folytatjuk a találkozókat, március hatodikán, a Jókai Anna Szalonban a Lopás című regényt olvassuk közösen és a számi kultúrával ismerkedünk. A szerzővel idén nyáron találkoztam Stockholmban, olyat is mesélt a számikról, ami a könyvben nincsen benne. Találkozzunk 2025-ben, március hatodikán este hatkor a Jókai Anna Szalonban.

VILÁGZENEI PROGRAMAJÁNLÓ 2025

Új időszaki kiállítás nyílik Budapesten a Magyar Zene Házában 2025 februárjában. A LISTEN. – Zenei utazás a világ
körül címmel rendezett tárlat a bolygónk élő, különleges zenei hagyományait hozza el Georgiától Belizén át Krétáig, Patagóniától Izlandon át Magyarországig. A LISTEN. alapanyagát Garry Bassin amerikai filmrendező és Tomoko Yamaguchi japán színész-producer-író zenés dokumentumfilmjei adják. A páros 10 éven keresztül, több mint harminc országban, több mint száz előadóval forgatott filmeket, melyek egészen egyedi módon mutatják be a Földet, és annak zenei kultúráját.

Az indiai zene külön9ösen közel áll hozzám, remélem, lesz majd autentikus indiai zene élőben is. Indiát ismerő és szerető olvasóknak talán nem újdonság, de hátha lesz, aki először hall és olvas a Konnakol művészekről és a dél-indiai karnatikus zenéről, amelyben a ritmikus mintákat szótagokkal adják elő. Ez tulajdonképpen a ritmikus improvizáció vokális formája, ahol a zenész szótagokat (“solkattu”) használva imitálja a dobok hangját, miközben precízen követi a zenei ritmusokat és időzítést. A Konnakol művészek elképesztő gyorsasággal és pontossággal képesek bonyolult ritmikai mintákat előadni, így egyfajta “szóbeli ütőhangszerként” működik. Ez a technika nemcsak a zenei előadások színesítésére szolgál, hanem a zenészek számára is hasznos eszköz a ritmus megértésének és tanításának fejlesztésére. A Konnakol nemcsak a zene, hanem a táncelőadások, például a Bharatanatyam és a Kathakali kíséretéhez is szorosan kapcsolódik, így fontos szerepet tölt be a dél-indiai kulturális hagyományokban.

VILÁGUTAZÓNAK KÉSZÜLŐ GYEREKEKNEK AJÁNLOTT KÖNYV

Aki szereti a színes-illatos fűszereket, a különleges fogásokat, apró falatokkal teli tálakat, vagy kíváncsi, mit esznek a jeges északon, a magas dél-amerikai hegyekben, a marokkói bazárban, a paradicsomi Balin vagy éppen Gyimes eldugott kis falvaiban, annak Kalas Györgyi kötete valódi élmény lesz. A gyerekeknek szóló gasztrokulturáliskönyvsorozat harmadik részében, a Világkóstoló című kötetben az olvasó körbeutazza a Földet, hogy megtudja, hol mi terem, mit hogyan készítenek el és mik a különböző népek jellegzetes ételei. A távoli, egymástól nagyon eltérő kultúrájú és különböző alapanyagokkal dolgozó országok konyhái tele vannak meglepetéssel! A kötetben bemutatkozó kilenc tájegység kapcsán megismerhető, hogy hányféle módon állnak a világon egy reggelihez, mit hoznak ki a hazájuk lehetőségeiből, és hogy a számunkra egyértelműnek tűnő kategóriák – mint sós étel és édesség, előétel és főétel, ital, leves, reggeli, ebéd, vacsora – mennyire mások tudnak lenni máshol. A Világkóstoló című kötet megmutatja az összefüggéseket, hogy egy étel milyen sokféle módon készülhet, és mennyi jelentéssel bírhat más-más kultúrában. A könyv végén három egyszerű recept is található, így otthon is ki lehet próbálni néhány egzotikus finomságot. A szerző hat éven felülieknek ajánlja a könyvét.

UTAZÁS ÉS GASZTRONÓMIA


Szederkényi Olga rendhagyó irodalmi szakácskönyvében egyszerre van jelen a francia és az angol kulinária művészete, no meg a méregkeverés tudománya. E különleges kötetnek éppoly szerves része a jégből faragott hattyúban feltálalt Peche Melba, mint a romantikus körülmények közt odaégetett sült hering, és persze az arzénes curry. Írni, főzni és gyilkolni: e könyv lapjain e háromszöget járjuk be Agatha Christie életén és regényein, valamint a francia ,,szakácskirály” Auguste Escoffier receptjein keresztül.

Mi volt Agatha Christie kedvenc koktélja? Mit reggelizik Miss Marple?
És mi baja van Poirot-nak az ötórai teával? A krimikirálynő kulináris portréja – a szakácskirály legendás receptjei Párizsból és Londonból.
 

HAZAI SZERZŐK KÖNYVEI, AMIKET A SZERZŐKTŐL KAPTAM AJÁNDÉKBA, ÉS UGYAN MÉG NEM OLVASTAM ŐKET, MÁR ELŐ VANNAK KÉSZÍTVE AZ ÜNNEPI IDŐSZAKRA

Prágába bevonultak a tankok, Magyarországon életbe lépett az új gazdasági mechanizmus.  Virágzik a zenei klubélet, a szexuális szabadság egyre erősebb.
Él Budapesten három, érettségi előtt álló fiú és két lány. Szétfeszítik őket a hormonok, de összetartja a csapatot a barátság. Közülük valaki a rendszer kegyeltje, valakinek rejtőzködnie kell, de még a rendszer kegyeltjének is van egy súlyos titka. Az események pedig megállíthatatlanul sodorják az öt fiatalt a drámai végkifejlet felé.
Finy Petra legújabb regénye szerelemről és barátságról mesél, 1968-ban játszódik.
A szerzővel egy irodalmi műhely tagjai vagyunk, ezért fokozottabban figyelünk egymás munkáira, megjelenés előtt álló munkáira, ebből a könyvből már akkor olvashattam részleteket, amikor még csak készült. Az ünnepin időszakban lesz időm a megjelent könyvet elolvasni.

„Alig látszó, hétköznapi árulások követik egymást ebben a regényben, mindennapi helyzetek, amelyekből mégsem lehet cserbenhagyás nélkül szabadulni. Ki hibáztathat egy fiút, aki nem tér vissza külföldről a beteg anyjához, és ki nem ért meg, de ki ment fel egy nőt, aki nem tudja a saját életét elkezdeni emiatt? Nagy Gerzson regényében mindenki megfizet az árulásért, amit akár önvédelemből, akár szeretetvágyból követett el, és mindenkinek a maga módján jut ki az egyénileg rászabott szenvedés. Nincs bosszú, nincs igazságszolgáltatás, nincs katarzis.
Ágota és Tom, Eszter és Jimmy Csepelről Torontón át Valparaísóig jutva próbálnak kitörni a belső elszigeteltségből, de többek között egy platinalemezekkel rögzített állkapocs és kivágott almafák jelzik, milyen reménytelen a vállalkozásuk. A magány természetrajza ez a regény. Annyira erős benne a hiány, hogy végül mégiscsak a szeretetről beszél.” – írta a regényről
Bendl Vera
„Mert száz esztendő azért biztosan kell, hogy kimenjen minden harag és dűh, s olyasmi. S főleg, hogy azokkal menjen ki, kik tanúskodtak, s szemükkel látták a nagy összeroskadást s mindent, szomorúságot, haza vesztését.” A regény alcíme Kettő orvos Erdélyben. Nekem ez a kötet lesz a karácsonyi olvasmányom, már csak azért is, hogy tavasszal, a PetersPlanet és a Káli Art Inn 2025-ben folytatódó irodalmi vacsoraestjén beszélgethessünk erről a könyvről a szerzővel, Tompa Andreával és veletek. A pontos időpont még egyeztetés alatt, a könyvajánló cikket frissíteni fogom, amint végleges lesz.