Gazdag kultúra, balkán életérzés és kiváló konyha. Belgrád és Szerbia régóta nagy kedvenceim, elsősorban az ott élő emberek és a lüktető energia miatt. A város mindig meglep valamivel, nemrégiben sajtóúton jártam ott, és a város újabb rétegeit ismertem meg, elsősorban a kultúrán és a zenén keresztül.
A belgrádi Hotel Moskva (Moszkva Szálló) az egyik leghíresebb és legikonikusabb szálloda Belgrádban. 1908-ban nyílt meg, és azóta a város egyik meghatározó épülete, a homlokzatát Zsolnay kerámiacsempékkel díszítették, amelyeket Magyarország híres kerámiamanufaktúrája, a pécsi Zsolnay Gyár készített. A Zsolnay kerámiák híresek arról is, hogy rendkívül tartósak. Mi, magyarok egy kicsit otthon is érezzük magunkat a Zsolnay láttán. A szálloda redeti terveinek az elkészítésében magyar származású építészek is részt vettek, ők voltak azok, akik a bécsi szecessziót és a magyar stílusjegyeket ötvözték, de az épületet az orosz építész Jovan Ilkić tervezte. https://hotelmoskva.rs/Az itt található kávézó és étterem népszerű, egy finom süteményre vagy kávéra is be lehet ülni ide, amikor én jártam ott, élő zongorajáték is volt. Olyan hírességek is megszálltak itt, mint Albert Einstein, Indira Gandhi, Richard Nixon vagy Robert De Niro.
Ha visszagondolok a Belgrádban töltött napokra, a helyiek, a konyha és az utazó – alkotó kollégáim inspiráló jelenléte mellett az a koncert ugrik be, ahol a Balkán Shakirája néven ismert Tea és zenész vendégei energiájával találkoztam. Azt hittem, másfél-két órás lesz a koncert, de amikor már a negyedikben jártunk, megkérdeztem a helyieket, hogy ugyan miből van ez a hölgy, honnan jön ez a bámulatos energia? A válasz az volt, hogy a szerb énekesnők a roma lagzikon szocializálódtak, ahol nyolc-tíz órát énekelnek és táncolnak, ezt az energiát érezhetem. Szerintem ennél jobban semmi nem adja át, hogy miről (is) szól Szerbia, ha belekóstol az utazó. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, hogy érezze meg ezt, akár Belgrádban, akár Szerbia más tájain. Addig is ismerkedjetek Teával itt is, de élőben hallgatva lesz igazán maradandó az élmény.
A szerb énekesnő, Tea Tairović a balkáni pop-folk műfajban alkot. Novi Sadban született, és az Zvezde Granda (a szerb tehetségkutató) műsorban vált ismertté. Az áttörést a 2021-es „Hajde” című dala hozta meg számára, amely hatalmas sláger lett, ezért is választottam nektek ezt a videóját az ismerkedéshez. Tea egyébként nemcsak énekel, hanem dalszerzőként és táncosként is tevékenykedik.
A kora őszi naplemente időpontja Belgrádban. Nándorfehérvár (a mai belgrádi vár) fontos szerepet játszott a 15. századi magyar történelemben, különösen a híres 1456-os ostrom miatt. Ez az erőd volt a Magyar Királyság déli védelmi vonalának kulcspontja. Miután II. Mehmed szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, az Oszmán Birodalom tovább terjeszkedett Európa felé, és következő célpontja Nándorfehérvár lett, hogy innen támadja a magyar területeket és megnyissa az utat Közép-Európa felé. 1456 nyarán Hunyadi János vezette a magyar és szerb védőket az oszmán seregek ellen. Az ostrom három hétig tartott, és a magyar hadvezér innovatív taktikával, beleértve a nehéztüzérséget, sikeresen visszaverte a túlerőben lévő törököket. A híres csata során Hunyadi és a ferences szerzetes Kapisztrán János vezették a keresztény csapatokat, és végül sikerült visszaverniük az oszmánokat. Ez a győzelem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az oszmánok több mint 60 évre elhalasztották közép-európai hódításaikat, ami késleltette a török előrenyomulást a kontinens belseje felé. Az ostrom után III. Callixtus pápa elrendelte a déli harangszót, amelyet azóta is világszerte hallhatunk, emlékezve a keresztények győzelmére. A belgrádi Szent Száva-templom (Hram Svetog Save) a világ egyik legnagyobb ortodox temploma, és az egyik legjelentősebb vallási és kulturális helyszín Szerbiában. A templomot a Vračar-fennsíkon építették arra a helyre, ahol a hagyomány szerint 1595-ben az oszmán Sinan pasa elégette Szent Száva ereklyéit, ezzel próbálva megtörni a szerb nemzeti szellemet. Az építkezés 1935-ben kezdődött, majd a második világháború és a jugoszláv kommunista korszak alatt többször megszakadt. Az építkezést végül 1985-ben folytatták, és az épület nagy része 2004-re készült el. A Szent Száva-templom méretei lenyűgözőek: teljes magassága eléri a 82 métert, a központi kupola pedig további 12 métert ad hozzá a templom magasságához. A templomban egyszerre akár 10 000 ember is elfér, így ez az épület nemcsak vallási szertartások helyszíne, hanem a belgrádiak fontos közösségi tere és gyakori esküvői helyszín is. Ez a Száva templom egyik belső ablaka. Balra Vági Édua @eduavagi építészmérnök és tartalomkészítő, akihez úticélok mellett gasztroajánlásokért is érdemes fordulni, mellette Tóth Ákos @utazomajomofficial, aki a legnagyobb hazai utazóközönséget mozgatja, tőlem jobbra pedig Szilágyi Ági, az @agi.travels készítője, akitől utazási tippeket és inspirációkat kaphattok. A helyszín pedig, ahol ez a kép készült a Budapest Airport és az Air Serbia közös sajtóútján Belgrád egyik ikonikus helyszíne, a TV torony. A programok összeállításában Dankó Dénes és a a @szerbia_magyarul szakmai segítségét itt is külön köszönöm. Már biztos, hogy tavasszal visszatérek, hogy a vidéki Szerbiát is felfedezzem.
A belgrádi Avala-torony a város peremén, az Avala-hegyen található, és 204,5 méter magas, így Szerbia és a Balkán egyik legmagasabb építménye. Az eredeti tornyot 1961 és 1965 között építették és a szerb nemzeti szimbólumok egyike lett. 1999-ben a NATO bombázása során a tornyot lerombolták, de később nemzeti összefogással újjáépítették, 2010-ben nyitották meg újra a látogatók előtt. A torony nemcsak technológiai központ, népszerű turisztikai célpont is, évente több százezer látogató keresi fel, elsősorban a panoráma miatt.
Bárhol járok a világban, mindig felkeresem a Nemzeti Múzeumot. Sokat elmond egy országról, egy kultúráról vagy egy nemzetről, hogyan látják a körülöttük lévő világot a művészek. A Nemzeti Múzeum fantasztikus nemzetközi kincseket is kínál, Gaugain, Van Gogh vagy Renoir művészetével is találkozhatunk, de nekem a jugoszláv festőket bemutató tárlat mellett ez a fából faragott szerelmes szobor lett az egyik nagy kedvencem. Toma Rosandić szerb szobrászművész alkotása, az a címe, hogy ‘Fiatalság.’ Ez a különleges alkotás Katarina Ivanović szerb festőnő munkája, címe az ‘Olasz szőlész’, a múzeum ikonius darabja.A Belgrádi Nemzeti Múzeum (Narodni muzej Srbije) épülete egykor bankként funkcionált. A képen, a falon átható alkotás is akkor került oda, amikor 1903-ban megnyílt a Jelzáloghitel Bank (Hypothekenbank), ami a város egyik fontos pénzügyi intézménye volt a két világháború közötti időszakban. Az épület később a Szerb Nemzetgyűlésnek adott otthont, majd a második világháború után a Nemzeti Múzeum állandó otthonává vált, amikor 1952-ben ide költözött. Több mint 400 000 műtárgyat őriznek a múzeumban, mindenképpen érdemes két-három órát szánni rá. https://www.narodnimuzej.rs/Kiváló könyvesboltokat találni a városban. Régóta keresett könyvet taléltam a Knjizara Akademijában, amiBelgrád egyik ikonikus könyvesboltja. A hely eredetileg művészeti galériaként működött, de művészeti könyveket, monográfiákat és különböző művészeti eseményekről szóló kiadványokat továbbra is találni. Hasonló hangulatú hely Belgrádban az Utopia könyvesbolt, amely művészeti és avantgárd könyvekre specializálódott, és szintén kulturális központként is működik. https://www.utopia.co.rs/A képen balra Vági Édua építészmérnök és digitális tartalomkészítő @eduavagi, középen Molnár-Szilágyi Ágival @agi.travels pénzügyi elemző, utazóblogger, mielőtt együtt is elindultunk erre a sajtóútra, a Budapest Airport podcast sorozatában meséltek nekem belgrádi élményeikről és arról a kísérletről, hogy autóval vagy repülővel lehet gyorsabban a szerb fővárosba érni, íme a You Tube link, ha szeretnétek megnézni ezt a videót: https://www.youtube.com/watch?v=NMrXwOGeemQA Belgrád Waterfront (Beograd na vodi) egy nagyszabású városfejlesztési projekt, amely a Száva folyó partján helyezkedik el, és célja a város képének és gazdaságának átalakítása. A projekt tíz éve indult, a terület központi eleme a Kula Belgrade, amely 168 méter magas, 42 emeletes épület, benne szálloda, lakások, és egy 360 fokos kilátóval rendelkező étterem. A fejlesztés célja a Száva-part revitalizálása, több zöldterület és gyalogos sétány kialakítása, a fenntartható városi élet megteremtése. Azonban a projekt körül viták is vannak, mivel egyesek szerint inkább a gazdagokat szolgálja, és kevesebb figyelmet fordít a megfizethető lakhatásra és közösségi terekre. A támogatók viszont azt hangsúlyozzák, hogy a Belgrád Waterfront hozzájárul Belgrád modernizációjához, új munkahelyeket teremt, és fokozza a turizmust, ezzel is erősítve a város gazdasági helyzetét. Én mindenestre nagyon bírtam ezt a részt a hangulata és a frissessége miatt, az egyik legjobb nem tradicionális éttermet is itt találtam, jó szívvel ajánlom a Bottegát, ha erre jártok. https://bottegagalerija.rs/en/ A kedvenc éttermem Belgrádban a Suvenir lett, amit a városban csak ‘úszó étteremként’ emlegetnek: /https://www.splavsuvenir.rs/ Ha valaki először jár a városban és tradicionális, balkáni-belgrádi éttermet keres, akkor az 1864 óta folyamatosan nyitva tartó Tri sesira az ajánlatom: https://trisesira.rs/
Napi 2 járat van Belgrádba Budapestről, plusz van két nap minden héten, amikor 3-3 járat. Kényelmesen, gyorsan odaérhetünk, alig 50 perc repülési idő. A belváros is könnyen elérhető a reptértől, forgalomtól függően alig 25 perc. Kicsi, légcsavaros géppel az élmény még maradandóbb, kicsit olyan, mintha egy sétarepülésre indulna az ember. Budapest Belgrád járatot már 66 eurótól találunk. Ezen a linken lehet könnyen és gyorsan foglalni: https://www.airserbia.com/en/flights-from-budapest?utm_source=SocialMedia&utm_medium=Affiliate&utm_campaign=socialmedia-flights-from-budapest-hu
Az összeállítás a Budapest Airport támogatásával az Air Serbia ajtóútján készült, a programok összeállításában nyújtott szakmai segítségért külön köszönet a Szerbia Magyarul csapatának!
