>

Milyen egy világváros külföldiek nélkül? A világ bármelyik nagyvárosában éljen is az ember, volt lehetősége megtapasztalni az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy mivel jár, ha nem jönnek a megszokott mennyiségben azok az utazók, akik korábban feltöltötték, sokszor túlcsordulva is a várost, mint ahogyan azt is, hogy milyen újra felfedezni azt, ami valójában az övé. Az elmúlt négy év alatt, amikor többször is körbejártam a Földet, mindig nagy örömmel tértem haza Budapestre, Berettyóújfaluba és Biharnagybajomba is, de ez a nyár sem lehet már olyan, mint a többi, és nem is kell, hogy olyan legyen. Más szemmel, más perspektívából, itthonról nézve is szerethető a város, minden bizonnyal ezért áramlottak és valószínűleg áramlani is fognak ide az utazók a világ összes kontinenséről, bár a tömegturisták elmaradásával szerintem sokkal szerethetőbb és egyben élhetőbb is lett a város.

 

Ebben az összeállításban a kedvenc helyeimből válogatok, a régi nagy kedvencek és a frissen, pár napja vagy pár hete nyílók közül is ajánlok néhányat. Szerintem szerencsések vagyunk, hogy ilyen fővárounk van, még ha Budapestet a hozzám hasonlóan szenvedélyesen szeretők pont úgy élik meg a viszonyukat a várossal, mint egy valódi párkapcsolatban, hullámvölgyekkel és magaslatokkal. Hálás vagyok, hogy ez a város lett az otthonom. 

A Fellini Római Kultúrbisztró a Rómain mindig feltölt, szerintem az egyik legjobb zenei ízléssel bíró hely a városban, már ha valaki hozzám hasonlóan szereti az olasz, francia és brazil zenéket, levendulafröccs bossanovával, miközben az ember mélyen beszívja a Duna illatát, majd aprókavicsokon lépkedve belesétál a folyóba, a mellette lévő Nap bácsi szintén jó választás.

Ez a fotó jól illusztrálja, hogy a PetersPlaneten az időutazás is lehetséges. A tizenkilencedik és a huszonegyedik század találkozásához mindössze egy pár villamosmegállónyit mentem, egészen a Lukácsig. Amikor külföldi vendégeket vittem a Lukácsba, mindig elmondtam, hogy ez a fürdő volt Angelina Jolie és Brad Pitt kedvence is, amikor Budapesten forgattak. Imádom nézni, hogy milyen izgatottak lesznek ettől a mondattól.

 

Nekem a Cafe Zsivágó (Budapest, Paulay Ede u. 55)  az abszolút kedvenc beülős helyem a városban. Megnyugtat, feltölt, alkotásra ösztönöz és úgy érzem ott magam,  mintha besétálnék egy orosz regény díszletébe.

 

Az első számú nyári kedvenc a Hajós Alfréd Sportuszoda a Margitszigeten, Sport uszi forever!

Egyik állandó töltekezőhelyem a Füvészkert, az ELTE Botanikus kertje az Illés utcában (Budapest, Illés u. 25,) Legutóbbi ottjártamkor az Amazonaszi tündérrózsa volt az egyik fénypont, de nem volt még olyan, hogy ne találtam volna valami újat.

25 évvel ezelőtt, amikor először jártam ott, már akkor megérintett a Füvészkert szokatlanul megbúvós hangulata. Ugyanakkor kicsit csalódott is voltam az elhanyagoltsága láttán, legszívesebben nekiálltam volna gyomlálni az elgazosodott ágyásokat, de most már azt is tudom, hogy önkéntesként akár ezt is megtehetem. És bár a Füvészkert óriási fejlődött az elmúlt évtizedekben, azért még még mindig akad egy kis gyomlálnivaló, úgyhogy nem adtam fel, hogy önkéntesként egyszer még bejelentkezem. 

A világ bármelyik pontján az első utam gyakran a virágpiacra, a kávéházakba  vagy legtöbbször a botanikus kertekbe vezet. A londoni KEW Gardens az egyik kedvencem a világból, de szerettem még a New York-it is Bronxban, Amszterdamban paradicsomi állapotok várják a növényrajongókat, de Füvészkertből csak egy van.

Ezek a páfrányfenyők több mint kétszáz évesek, az országba hozott első Ginko Bilobák közül valók. Télen meleg a törzsük, már kipróbáltam, szerintem már meg is ismernek.

Alig hiszem, hogy van olyan ember Magyarországon, vagy a PetersPlanet olvasói között, aki ne olvasta volna a Pál utcai fiúk című regényt, egy covid előtti pünkösdi sétán hallottam a kertben, ahogyan tizenéves kölykök Nemecsekről beszélgetnek a pesti pálmaházak előtt. Nekem a Füvészkert egy kis sziget nyugalom, de sok egymásra találás helyszíne is. Külföldi barátaimat érdekes módon még soha nem vittem oda, lehet azért, mert aki nem ismeri Nemecseket, annak mást jelent ez a kert is.

SALT (Budapest, Királyi Pál u. 4) 

A Salt 15 fogásos fine dining menüsorának kóstolója egyszerre rafinált és őszinte performance.  A három órás vacsora élmény olyan, mintha az ember színházba menne. Ha egy mondatban kéne összefoglalnom az élményanyagot, akkor azt mondanám, hogy a SALT a nyírség csúcsminőségű bemutatkozása Budapesten. A nyírségi hagyományok bátor beemelése a csúcsgasztronómiába szerintem példaértékű. A vacsora a séf, Tóh Szilárd Mátészalkáról hozott inspirációi és kreatív megoldásai mellett a vadon élő növények használata és a minden szempontból korszerű, friss megközelítése miatt emlékezetes és maradandó élmény. 

Pisztráng és libatop https://saltbudapest.com/

Nyírmeggyesen és vályogházban érlelődött ez a látványos darab szalonna, amiből az egyik előételt gondolta tovább a séf. Az étlapon csak Zsíros deszka, tokaszalonna, hering ikra néven szerepelt, de valójában jóval rafináltabb falatka került a tányérra körömvirággal, savanyított akácvirággal, paradicsommal és lime-mal, ez utóbbitól nekem még Latin Amerika is beúszott az estébe.

A képen a “Mocskos tészta” nevű tétel ami tarpai szilvalekvárral készült édesség, és a egész estés ceremónia egyik fénypontja volt nekem, a séf mátészalkai gyerekkorából egyedivé varázsolt édesség.

Augusztus közepén a SALT csapat egy kicsit elhagyja a belvárosi házát és Hegymagasra költözik a Bencze Birtokra, hogy három napon keresztül élményvacsorákat adjon. Én sajnos nem leszek itthon, de megosztom veletek a részleteket:   https://saltbudapest.com/hu/exclusive-offer/?fbclid=IwAR0USMEINmeExqF148ZSG6FqMqOkcgvg2xT0ZB9clpsE2-DVTQMbZMyeAG4

A SALT séfje büszkeségével, a miniatűr műremek szatmári szilva frissítővel

Volt egy olyan nyaram, amikor kiköltöztem egy csónakház kabinba a Római partra, a Fellini és Nap bácsi mögé, a Hattyúba. A szezon egyik legjobb döntése volt. De ami még ennél is jobb, hogy a kint töltött minőségi időnek köszönhetően sok jó döntés és ötlet született.
A PetersPlanet.travel csak az egyik, amit ott találtam ki.

Miért nem élünk úgy, ahogyan valóban szeretnénk? Ha éppen arra vágyunk, közelebb a természethez, közelebb a csendhez, még közelebb önmagunkhoz. Lehet álmodozni és lehet sokat beszélni arról, hogyan lehetne vagy kellene, de még jobb, ha az ember egyszerűen elhatározza, azután pedig megteszi azt, amitől jobb minőségű életet remél. Tapasztalataim szerint nincs jobb megélni és megtapasztalni azt, amire az ember vágyakozik.

A Római parton talán a reggelek a legértékesebbek. A víz közelségétől állandóan friss levegő miatt az ember kevesebbet és mélyebben alszik, de velem az is gyakran előfordul, hogy a nappal együtt ébredek. A napfelkelték a Duna fölött frissítően pirosak, míg a naplementék valószerűtlenül lilák vagy aranyszínűek.

Az első kint töltött reggelemen kialakult rituálét minden nap követtem, egy kis olasz kotyogóson és a szomszédban élő 85 (!) éves Zsuzsa nénitől az első este ajándékba kapott camping főzőn készült a kávé, amit a csónakházból pár métert lesétálva már a (Duna)kavicsos parton fogyasztottam el. Lehetőség szerint minden nap máshol, mert a változatosság azért mégis gyönyörködtet. Az első pár héten posztoltam is az Instagramra (hashtag cafeview) az élményt, de aztán erről lassan leálltam, legyen a reggelem csak az enyém, vagy csak a miénk (attól függően, hogy ki tölti nálam az éjszakát). Az okostelefon nyomogatása helyett egyébként újra visszataláltam a könyvekhez, a reggeli kávé és könyvhöz pedig vagy a Fellini kultúrbisztró egyik kint felejtett csíkos napozóágyába feküdtem vagy elnyúltam a fél nyolckor már langyosra melegedett csónakház stégen.

A hűvös vízben való kavicsokon gyaloglás minden esőmentes napon alap, egy osztrák sajtóúton hallottam, hogy ez valójában a Kneipp kúra, kiszívja az emberből a rosszaságot. 
A csónakház lakói és a tőlük hallott történetek is frissítőek, mindenben szorosan együttműködő közösség, sőt, szinte már szubkultúra alakult ki a bérlőkből. Egy holland hipszter fiú a magyar barátnőjével tölti kint a nyarat, de vannak egykori kenubajnokok, akiknek mosolyán jól érezhető, semmi nem hiányzott az életükből, de nem is bántak meg semmit, ennek köszönhetően közel a kilencvenhez is kisimultan örülnek minden napnak.

Hozzám Párizsból, Berlinből és Londonból érkeztek barátok, művészek, kreatívok vagy dizájnerek a Római partra. Mindegyikükkel megegyeztünk abban, hogy naplementéhez és a jégbe hűtött pezsgőhöz a nagy stégnél nincs jobb asztal a fővárosban. A Római parti szúnyogok a német ismerőseimnél is pontosabbak, Isten tudja, hogy miért, de pontban kilenc órakor támadnak, ha az ember befújta magát riasztóval, akkor is csípnek, meg akkor is, ha nem, és vagy azért mert jól laktak vagy azért mert tízkor már máshol kell lenniük, félkor elülnek és nem szúrnak tovább. Ilyenkor indul be az élet a Nap bácsiban és a Felliniben, az egyik helyen reggie a másikon bossanova szól. A lábamat a vízbe lógatva, bodzafröccsel a kezemben azon gondolkodtam, hogy nem is megyek nyaralni idén, maximum a Szentendre alatt megbúvó Kacsakő bisztróig biciklivel. 

A Halászbástya Étterem fogásaival a karantén idején találkoztam, egy kicsit ők is segítettek abban, hogy megtanuljak rendesen főzni, köszönöm!

Limited Edition Zöldveltelini, mindössze 800 palack van belőle a világon. E-mail asztalfoglaláshoz: info@halaszbastya.eu

“Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem.” – Krúdy Gyula szövegét az étlapon találtam

Halászbástya – Északi Híradástorony

Fogas a “halászlé” juhtúrós speclivel az Ínyenc magyaros menüből

COSTES BEACH CLUB Budapest tengerpartja (Tó utca 1. Budakalász) így emlegetik a Lupa tó környéki komplexumot, ahol egymástól biztonságos távolságra állították fel a napozóágyakat, a Lupa Beach-en 20 szabadtéri étterem, büfé és bár vár a két és fél kilométeres vízparti sétányon, a fotón a Costes Beach Club függönyös pihenőágyai, ahová délután négytől már féláron váltható “sunset” jegy. www.lupato.hu

Én bringával játam-járok a Lupa tó környékére, így olyan váratlan élményekben is lehet része az embernek, de létezik “Lupabusz” is, ami megkönnyíti a kijutást, ha valaki úgy dönt, hogy iszik és nem vezet. Részletek és időpontok: www.lupabusz.hu

MÁLNATORTÁCSKA TEJFÖLFAGYIVAL A Costes Beach Club ebéd (délelőtt 11-től este hétig) és vacsoramenüjében (este héttől tízig) is megtalálható ez a desszert, ami az idei első teraszos vacsorám édessége volt és rögtön a kedvencem lett. “Málna frangipane tortácska, tejföl fagylalt” ahogyan a Costes Beach Club állandó vacsoramenüjén is szerepel. Este héttől – tehát ha valaki csak vacsorára érkezik – már belépőt sem kell fizetni a beach clubba. Jó tudni, hogy a MICHELIN csillagos Costes Restaurant portugál séfje, Miguel Rocha Vieira irja a recepteket és állandó szakmai felügyeletet is biztosít a Beach Clubban. 

Magyarországra is megérkezett Zürich és Cannes után a Schweppes Terasz Bár, Budapesten az A38 Hajó teraszán a hajó zenei ízléséhez méltó menő DJ-k a pult mögött, mint @teomo.dj

Mojzes Dóri divattervező barátommal, akivel erre a nyárra egy Albánia ismétlést terveztünk, de egy koktélpartinak is örülünk.

Amikor Dóri készít rólam képeket full Retrock szerelésben

Amikor én készítek Dóriról képet, de nem mutatom meg neki, hogy milyen lett 

Kedvenc mádi borászom Demeter Endre, akivel a Bazilika előtt futottam össze legutóbb, amikor tehát nem Mádon van, akkor a Divinóban, itt is-ott is örülünk egymásnak. Azt akkor vettem észre hgy a motorra is az van írva hogy Mád, amikor betettem ezt a képet, Mádon kiderítem, hogy ez miért van oda írva.

Margitsziget, vasárnap reggel a biciklim közelében heverésző szerelmespár.

Mindig tisztelettel adózok a magyar irodalom nagyjai előtt, legyünk böszkék együtt Janus Pannonius munkásságára, a szobor mellől indul egyébként “a magyar El Camino” spirituális zarándoklat túra.

Ezt a rendkívül kreatívan tálalt reggeli tojásételt a Kiosk (Budapest, Március 15. tér 4) teraszán fotóztam, íze is, állaga is hibátlan volt. 

Kiosk pezsgős reggeli koccintás

A TOPRUM (@toprumbudapest) Budapest egyik legjobb lokációjú tetőterasza, a kilátást egy pezsgővel kísérve megtalálod az Instámon @petersplanet.travel, Brunch, lunch, de vacsorázni is lehet itt, én egy pezsgős reggelit fogyasztottam el az Egyéjszakás kaland utóéleteként. Részletek itt:  https://saltbudapest.com/exclusive-offer/

Tudtátok hogy ez a fantasztikus belvárosi épület, amiben most a RUM Hotel működik, valamikor állítólag bordélyházként is működött? Én ezzel a tudattal aludtam el itt, amikor kipróbálhattam a kalandot, one night only @hotelrum_budapest

RUM hotel Budapest

Egy hete sincs még hogy megnyitott kedves divattervező barátom, Anh Tuan harmadik vietnámi étterme Budapesten, a QUÍ, nem véletlenül lett egy pillanat alatt a város új kedvence, én is visszajáró vendég vagyok ott, Instájuk @qui_budapest

Akarsz egy jó vietnámit? Anh Tuan új étterme a QUÍ, a biciklit egyébként ott is az utcán szoktam leparkolni.