>

Somogy megyébe mindig szívesen megyek felfedezőutakra, annak, aki hozzám hasonlóan az alföldön született és nőtt föl, mindig egzotikusnak számít kicsit ez a vidék. Nemcsak a Balaton miatt, hanem a hegyek miatt is. Kertésztechnikusként minden ősszel szürettel kezdődött az iskola, akkor társadalmi munkának nevezték, majd később gyakorlati tapasztalatnak, hogy az induló iskolaév egy balatonboglári egy-két héttel indult, aminek azért örültünk nagyon, mert meghosszabbította a nyarat és azért nem örültünk mert már nem lehetett fürdeni a Balatonban. El is felejtettem volna ezeket a szép emlékű őszöket, ha nem kapok meghívást szüretre idén, hosszú-hosszú évek óta először, mégpedig Kéthelyre, a Kristinus borbirtokra.

A két kép között legalább hetven év telt el, és azok a bölcsességek, amik akkor a szőlőben a mindennapok részei voltak, újra aktuálissá és fontossá váltak.  A Kristinus vinotelben a szobám felé vezető folyosón a falakon találtam azokat a fekete – fehér Kéthelyen készült képeket, amikből előtűnt a régi világ békéje. Elhatároztam, hogy abban a pár napban, amit a borbirtokon töltök, megpróbálom megtalálni és megörökíteni azokat a helyszíneket, amiket felismerek a múlt századból. Izgalmas kontrasztokat találtam, de persze van, ami nem változik, a körforgás viszont állandó.  

Floriannal, aki a Kristinus borászatot vezeti pár évvel ezelőtt találkoztunk a budapesti Brody Studiosban a Svéd Nagykövetség egyik fogadásán, és rögtön szenvedélyes beszélgetésbe kezdtünk természetközeliségről, otthonról, honvágyról és utazásról. Kiderült, mindkettőnk életében fontos szerepe van Rudolf Steiner munkáinak (Rudolf Steiner, osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója) és annak a felfedezésnek, hogy a természet és a természetesség mindig a legjobb tanító, az ösztön pedig a legjobb tanácsadó. Florian Münchenben született, viszont Magyarországon talált otthonra, az ösztöneit és a megérzéseit követve.

Florian Zaruba és Vasco a borbirtok Tavaszi Földjén

Mivel a borbirtokon a műveléstől kezdve a palackozásig minden a környezettudatos és biodinamikus irányba indult el, úgy éreztem, jól teszem, ha stílszerűen a nálam már megszokott, jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagyó vonatot és bringát választom nemcsak a borbirtokra való megérkezéshez, hanem a környék felfedezéséhez is. 

Balatonszentgyörgyre érkeztem meg vonattal, ahonnan busszal lehet Kéthelyre továbbmenni, de miután megláttam a váróban, hogy a vasútállomás díjat kapott, mint az ország egyik legrendezettebb állomása, visszamentem, és lefotóztam, példaértékű!

Amikor szüret közben Somogy megyében is kifogtam Dél – Amerikát. 

Verébdomb – Itt a legmagasabb a tengerszint feletti magasság, ez a Furmint területe.

Florian teljesen függetlenül attól, hogy milyen országból érkezik a vendége, akit meghívott, mindegyiknek  megmutatja Keszthelyen a Festetics kastélyt. Vasco, a weimari vizsla szerintem vagy túl sokszor látta már vagy valami egészen másra vágyott ezen a hétvégén.

A Kristinus borbirtok ultramodern épületének frontfala a napfény hatására változtatja a színét. www.kristinus.hu

Asztalok, székek és világítás egykor és ma. A vidék békéje valószínűleg semmit nem változott az elmúlt évtizedek alatt Kéthelyen.  Az ember és természet között fennálló harmónia megélése és visszaállítása az egyik cél a birtokon. 

“Ha az ember az ösztöneire hallgat, nem tévedhet” – meséli Florian, aki a rendkívül bátran és talán kicsit korát megelőző módon döntött úgy, attól függetlenül, hogy egy borászat termelő munkát végez, és a profit is cél (A Kristinus évente félmillió palackot állít elő) mindent megtesz annak érdekében, hogy “kizöldítse” és vegyszermentesítse a birtokot.  “A biodinamikus körforgásban együtt vagy a földdel és a természettel, az ipari termelésben pedig folyamatosan valami ellen. Ez utóbbinál valamit megpróbálsz  helyrehozni ami már elromlott, pedig ha az anyatermészet működését veszed alapul, akkor azonnal megérted a törvényének a lényegét, vagyis nemcsak elvenni, hanem valamit vissza is adni.” – magyarázza Florian a humusz példáján keresztül. 

“Tiszetelettel kell a természettel bánnunk, mert nagyobb szükségünk lesz egymásra, mint azt valaha gondoltuk.”

Sempervivum, vagyis kövirózsa, a kedvenc szukkulensem, és az egyik legszebb forma a természetben. Tudtátok, ha az ember például a disznóólra ülteti, akkor megóvja a villámcsapástól?

Hallottatok már a pét-nat-ról? Pétillant naturel vagyis természetesen bubis. Pét – natnak emlegetik, és ez az egyik legmebőbb ital most Berlinben, egy olyan természetes gyöngyöző vagy habzóbor, ami organikus vagy biodinamikus metódus szerint készül, autentikus, izgalmas és egy kicsit sem komplikált, állítólag arra való, hogy az ember megigya, nem pedig arra, hogy elemezze 🙂 Én nagyon bírtam, chic és mégis egyszerű.

 

A KÖRNYÉK FELFEDEZÉSE Somogyszentpállal indult, ami mindössze hét kilométerre van Kéthelytől és a borbirtoktól, így bringával is könnyen át lehet ugrani. A dunántúli aprófalvak csendjénél szerintem nem kell sokkal több a feltöltődéshez, az pedig mindig őszintén meghat és a gyerekkorom békéjét hozza vissza, ha kedvességgel vagy figyelmességgel találkozom a szomszédból. Somogyszentpálon egy marék friss csilipaprika érkezett azonnal, kézből – kézbe, “de ha kell még, szóljál.” 

Romantika és cosy luxury Somogyszentpálon, a kis házikó hosszú hétvégégékre is bérelhető.

KESZTHELY szerintem remek város, majd húsz éve jártam ott először, amikor újságíró gyakornokként a Helikon hotelről kellett tudósítanom, kíváncsi voltam, mi lehet vele, valószínűleg évek óta zárva lehet, mert egy dekandes szellemvárost találtam a helyén. Végül a Festetics kastély nagyvonalú eleganciája és időtlensége töltött fel Florian természetközeli történetei mellett. 

Az itt fogyasztott mangó tönkölytorta ugyan sárgabarack ízű volt, de itt inkább az élményre mentünk.

Mindig keresem a pozitív példákat a környezettudatos vagy műanyagmentes élethez. Keszthelyen egy családi szikvízgyárat találtam. Ha esetleg eddig nem tudtátok, minden szikvizes palackkal többkilónyi pillepalacknyi szemetet spórol meg az ember. 

MINDEN NAP SZÜRET

A  borbirtok célja a maradandó, összetett élmény átadása, bár kétségtelen, hogy szüretelni nem lehet minden hétvégén. Nekem mégis sokat jelentett, hogy éppen a szüreti időszakra szólt a meghívás. Nagyapám jutott eszembe, akinek megsúroltuk a talpát, mielőtt dézsába taposott volna, meg azok a régi egyszerű trükkök, hogy úgy lehet gond nélkül annyi szőlőt a szüreten az ember, amennyi belefér, ha néhány szem szőlőmagot is elrágcsál hozzá, és akkor nem lehet semmi baj. 

Ezt a csodás látképet azon a padon állva fotóztam a borbirtokon, ahová piknikkosarat is lehet rendelni, bár nálunk csak egy üveg bor volt, teljes volt az élmény, Goethe és Rudolf Steiner természetfilozófiája- amiről beszélgettünk – mellé nem is kell sok minden más.

A birtok vörösbor kínálata: Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Pinot Noir, Kékfrankos és Zweigelt. A Merlot Sommelier 2015 tavaly az országos borversenyen és a China Wine and Spirits Awards eseményén is aranyérmes lett.